A biometrikus azonosítások az emberi szervezet vagy viselkedés valamely egyedi jellemzőjének felismerésén alapulnak. Használunk arc-, hang-, írisz- retina-, kéz- és ujjlenyomat azonosítást, DNS elemzést, de ide sorolhatjuk magát az aláírást, mellyel nap mint nap bizonyítjuk, hogy azonosak vagyunk saját magunkkal.

A biometrikus azonosítási módszerek egy mintaillesztő algoritmuson alapulnak. A rendszer az előzőleg adatbázisban rögzített mintát az egyén be- vagy kilépésekor összehasonlítja aktuális adattal, vagyis felismeri azt. A megbízhatóságot ezek az ún. nem átadható adatok jelentik, amelyeket sem elveszíteni, sem ellopni, sem átadni nem lehet, mint egy PIN kódot, vagy beléptetőkártyát. Az adatbázisban vagy a kártyán eltárolt mintasablon személyes adatnak minősül, tehát adatvédelem alatt áll.

Az azonosítás sebessége az eszközök fejlődésével együtt egyre rövidül, a jelenleg korszerűnek számító berendezések kevesebb, mint egy másodperc alatt elvégzik a beléptetést. Nagy forgalmú beléptető pontokon azonban fennakadást okozhat, hiszen, ha egy rövid időre is, de meg kell állni a személynek, amíg az olvasó dolgozik.

A különféle biometrikus rendszerek biztonságának mérésére az alábbi mutatókat használjuk:

Hasonlítsuk össze néhány biometrikus rendszer FAR mutatóját (hány helyes azonosításra jut egy téves):

Az ujjlenyomatról közismert tény, hogy barázdáltsága mindenkinek egyedi mintázatú, ez teszi alkalmassá azonosításra. Régóta ismert és használt módszer, már 1902-ben szerves részévé vált a kriminalisztikának, a Scotland Yard-nak köszönhetően. A teljes ujjlenyomat kb. 100 barázda elágazást és végződést, ún. minucia pontot tartalmaz. Az ujjlenyomat azonosítók 30-60 db minucia pontot hasonlítanak össze az adott mintáról. A kapott kép közvetlenül is felhasználható az azonosításra (globális elemzés), vagy létrehozunk egy ujjlenyomat kódot, a minucia pontoknak egymáshoz való távolsága, egymással bezárt szöge alapján. Ezek a minták 100 és 1500 Byte közötti terjedelműek lehetnek, az algoritmustól, az azonosított pontok számától függően és természetesen szoros összefüggésben a rendszer megbízhatóságával.
A jelenleg használatos módszerek között jelentős különbségek lehetnek a megbízhatóság, a karbantartási igény, a beruzási költségek szempontjából. Nézzük át ezeket alaposabban:

A kapacitív érzékelők apró kondenzátorok segítségével alkotják meg a térképet az ujjról. Elterjedt módszer, bár nagyobb a hibalehetősége a nagyon száraz és a nedves ujj leolvasása esetén.

Termikus elemzés alapján működő berendezéssel kevés gyártó próbálkozott eddig, de várhatóan nőni fog a piacon betöltött szerepe és ezzel együtt csökkeni a jelenleg magas ára. Az érzékelőhöz nem kell hozzáérni, csupán elhúzni az ujjat és az szeletenként olvassa le az adatot és alkotja meg a képet. A szenzor a bőr barázdáinak hőmérséklet különbségeit érzékeli, ennek következtében kis barázdáltságú ujjlenyomatoknál is megbízható. Jól használható olyan extrém viszonyok között is mint a magas hőmérséklet, nagy páratartalom, vagy szennyezett környezet.

Az E-mező technológia a bőr elektromos mezejét méri. Mindennapos használatra alkalmas, az ujjlenyomat minőségére nem érzékeny. Ez az elektronikus leolvasás egy elektromos mezőt alakít ki az ujj és a vele érintkező félvezető körül, amely felveszi az ujjlenyomat barázdáltságát. A kapott kép nagy tisztaságú, 3 dimenziós, de kis méretű.

Optikai érzékelési mód a legelterjedtebb, ezzel találkozhatunk a legtöbb helyen. A leolvasó egy CCD scanner, amely az üveglapra helyezett ujjról alulról készít egy felvételt és azt digitalizálja. A barázdáltság megvilágítására LED diódákat használnak. Rendszeres tisztítás igényel, mert az üveglapra került szennyeződés: a „látens” ujjlenyomatok kijátszhatják a rendszert. Az újabb fejlesztések már kiküszöbölik

A nyomásérzékelő technológia alapja, hogy a bőr barázdáinak a teteje ér hozzá a piezo érzékelő fóliához.

A kézgeometria olvasó a tenyér és az ujjak formáját, méretét, körvonalát érzékelve egy térképet készít az adott kézről, és ellenőrzi a jogosultságot egyetlen másodpercen belül. Eredetileg a NASA számára fejlesztették ki, de ma már alkalmazzák beléptetésre repülőtereken, börtönökben, laboratóriumokban, sportklubokban és számos más helyen is. Előnye a gyorsaság, hibalehetőség adódhat a kéz deformálódása, pl. izületi gyulladás, vagy gyors fogyás következtében.

Amikor a biztonság növelése a cél, akkor többféle módszer alkalmazása célravezető, pl: hangazonosítás és ujjlenyomat vagy írisz- és kéz lenyomat együttesen alkothatják a belépéshez szükséges azonosításokat.