|
A PAKSI ATOMERŐMŰ VIDEÓRENDSZERE |
| |
A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság 1999-ben pályázatot
hirdetett technológiai célú videó megfigyelő rendszer
koncepciótervének kidolgozására. A pályázaton hat
cég, köztük a mi vállalkozásunk vett részt.
A pályázati kiírásban a műszaki tartalomra
vonatkozó elvárások a következők voltak:
A reaktorcsarnokban működő 250 Mp-os híddaruk meglevő
video rendszerének teljes kiváltását kérték korszerű
és megbízható eszközökkel. A daru a reaktorok üzemvitele
során periódikusan előforduló technológiai folyamatok
megvalósításának egyik fontos eszköze, a reaktorok
belső részegységeinek ki- és beemelését és a reaktorcsarnokon
belüli mozgatását végzik vele. A munkafázisok egy
részében, amikor valamelyik reaktor szétszedett állapotban
van, a reaktorcsarnokban nem tartózkodhat személyzet,
így a daruzást távirányítással, egy elszeparált (távirányító)
helyiségből végzik.
Az új rendszernek teljes mértékben igazodnia kell
az említett technológiai folyamatokhoz, használata
minimalizálja a veszélyes, vagy egészségre ártalmas
munkavégzést. A megbízható működés a tervezés fő szempontja
legyen. Legyen mód a teljes körű képi dokumentálásra.
A tervezési munkát a daruzással
összefüggő technológiák alapos tanulmányozásával kezdtük,
amiben a rendszert üzemeltető Reaktor Karbantartó
Osztály munkatársai segítettek. Elemeztük és megismertük
a meglevő rendszer működését és annak hibáit.
Megállapításaink a következők voltak:
A régi rendszer a 70-es években készült. Az elektronikai
eszközök , berendezések akkori fejlettsége számos
feladat megoldását nem tette lehetővé, vagy csak bonyolult,
mechanikus -elektromechanikus eszközök egyedi tervezésével
és legyártásával. Példaként említjük, hogy az alkalmazott
kamerák egy részét nem tudták optimális helyen elhelyezni
a kábelelvezetési nehézségek miatt. Az azóta eltelt
időszakban egyes részegységek (pl. kamerák, monitorok)
minőségi cseréje történt, de rendszertechnikai fejlesztésre
nem került sor.
Az utóbbi 30 évben az elektronikai ipar, ezen belül
a VIDEO-technika is hatalmas fejlődésen ment keresztül.
Ennek következményeként a ma rendelkezésre álló eszközökkel
lényegesen több információt szolgáltató, megbízhatóbb
rendszer tervezése vált lehetővé.
Az elemző munkát követően került sor az új rendszer
koncepciójának kidolgozására.
A következőkben bemutatjuk a koncepcióterv
néhány érdekesebb részletét:
Az új rendszer megtervezésénél elsődleges szempontként
vettük figyelembe a megbízható működést, a balesetveszély
csökkentését és az egészségkárosító munkavégzés minimalizálását.
-
A radioaktív szennyeződésnek
kitett kamerákhoz speciális hermetikus kameraházakat
terveztünk, amelyek könnyen cserélhetőek, és vízbe
merülésük nem jár meghibásodással.
-
A hagyományos világítótestek
helyett infravilágítókat alkalmaztunk, amelyek hosszabb
élettartamúak, és nem törékenyek, így nem hullhat
üvegcserép a megbontott reaktorba.
-
A kritikus kábelszakaszokat,
valamint a mozgó mechanikai alkatrészeket igénylő
jelátviteli utakat mikrohullámú adó-vevő párokkal
váltottuk ki.
-
A vezeték nélküli videójel átvitel
alkalmazásával olyan helyeken is tudtunk kamerákat
elhelyezni, ahol korábban nem, így több, és pontosabb
képi információ áll rendelkezésre a távirányított
munkában.
-
A darufülkében lapos LCD monitorokat
alkalmaztunk, hogy az amúgy is szűk helyet ne csökkentsük.
-
Minden kamera jelét elvezettük
a megfigyelőhelyre, így a rendszer fontos részegységeinek
meghibásodása esetén is (pl. mátrix, rendszervezérlő)
rendelkezésre állnak a videójelek. Ez teszi lehetővé
a teljes körű képi dokumentálást, archiválást, és
figyelmeztető jel képzést, ha valamelyik videójel
megszűnne.
-
Minden kamerára kiterjedő folyamatos
digitális képrögzítést terveztünk, külön archiválási
lehetőséggel.
-
A videórendszer minden részegységéhez
szünetmentes tápellátást terveztünk.
-
Kis csillapítású koaxiális kábelekkel
terveztük a rendszert, így közbenső jelerősítésre
nincs szükség.
-
Egyes kamerapozíciókba nagy fölbontású
színes, teljes távvezérlési lehetőséggel rendelkező
kamerákat terveztünk, amelyekkel a munkafolyamatok
bármely részlete igen jól kontrollálható.
-
A videórendszer programozási
lehetőséggel is rendelkezik, így az ismétlődő műveletekhez
tartozó kamera beállítások, kameramozgások, képkiválasztások
az előre megírt program szerint egyszerűen előhívhatóak.
-
A teljes rendszerhez több szintű,
jelszavas hozzáférés programozható az illetéktelen
kezelés megakadályozására.

A pályázat elnyerését követően megbízást kaptunk
a kiviteli tervdokumentáció elkészítésére.
A tervezés műszaki része nem okozott különösebb
problémát, mert a koncepcióterven csak minimális változtatásokat
kellett végezni. Ebben a fázisban került sor annak
a kísérletnek az elvégzésére, amely a mikrohullámú
VIDEO-jel átvitelek egymásra gyakorolt hatását hivatott
tisztázni. Szerencsére a csatornák, és az antennapolarizációk
helyes megválasztásával sikerült megtalálni a jó megoldást.
A végleges rendszertechnikai terv az alábbi:
A tervezés során el kellett sajátítanunk a PA Rt-nél
alkalmazott tervezési módszereket, jelölésrendszert,
valamint a kiviteli tervekre vonatkozó kötelező formai
és tartalmi szabályokat. A feladat bonyolultságára
jellemző, hogy a kész terv 20 tervfejezetet tartalmaz.
Egy tervpéldány kb. 1200 oldalból, ezen belül 280
db rajzos dokumentumból áll. A terv szöveges és rajzos
dokumentumait is elektronikus formában készítettük
el. 2 példányt CD lemezre írva, 6 példányt nyomtatott
formában adtunk át.
A terveket az erőmű illetékes osztályai ellenőrizték,
majd a tervzsűri döntött a terv használhatóságáról.
A föltárt hibák, hiányosságok kijavítását követően
történt meg a kiviteli terv engedélyezése.
A rendszer kivitelezése az 1., 2. reaktorblokkon
2001-ben, a 3., 4. reaktorblokkon 2002-ben került
sor. A munka megkezdése előtt a kiválasztott dolgozóinkat
föl kellett készíteni a különleges körülmények közötti
munkavégzésre. Orvosi vizsgálaton estek át, majd "Nukleáris
Technika", "Sugárvédelem", "Munka-
és tűzvédelem" tárgyakból kellett fölkészülni
és vizsgát tenni. El kell sajátítani a primerköri
szerelésekre vonatkozó szigorú szabályokat, például
a "tiszta szerelés" munkamódszerét.
A kivitelezést a tervezett ütemben tudtuk végezni,
a tervtől való eltérésre nem került sor. Az elkészült
rendszert a terv részét képező "helyszíni üzembe
helyezési munkaprogram" szerint élesztettük,
mértük, programoztuk, és adtuk át. A 3 hónapos próbaüzem
során néhány kamera és infravilágító beállítását kellett
változtatni, és a rendszer programozásán kellett finomítani.
A két rendszer végleges használatba vétele 2002 áprilisában
történt meg.
A cégünk életében nem mindennapi tervezési és kivitelezési
munka igen komoly megtiszteltetés, és az 1996. óta
folyamatos munkakapcsolatunk elismerése volt a Paksi
Atomerőmű Rt. részéről.
Végezetül, de nem utolsó sorban meg kell említenem
kollégáim kitűnő és sokszor áldozatkész munkáját,
amely nélkül ezt a szép eredményt nem érhettük volna
el.
Árki László, ügyvezető
(megjelent a Magyar Biztonságtechnika című lapban)

|
|
|
|