Alkalmazás szempontjából a strukturált kábelezés egy univerzális hálózati rendszer, amely adat (számítógép hálózat, internet), hang (telefon) és kép (televízió, kamera rendszerek) átvitelére szolgál. A felhasználó ezen a hálózaton belül tetszése szerint megválaszthatja, hogy melyik csatlakozó helyet (aljzatot) milyen szolgáltatásra szeretné használni. Akármikor változtathat az előző döntésén és a patch panelen megváltoztathatja a szolgáltatás típusát és annak elérhetőségét. Például, egy vállalati szervezeti változás esetén, ha az alkalmazottak munkahelyet változtatnak, rögtön biztosítva van az összes eddigi szolgáltatás elérhetősége számukra minden új munkahelyen (például az eredeti telefon mellékszámuk megtartását beleértve).

A telekommunikációs és a számítógépes rendszerek közös kábelezése, vagyis a strukturált hálózatok kiépítése már a 90-es években elkezdődött a PC-k rohamos terjedésének következtében. Egy jól tervezett rendszerrel azóta nem jelent gondot a munkatársak és a felhasználói állomások számának növekedése, a munkaállomások felcserélődése, a irodabérlők megváltozott igényének kiszolgálása. A hálózatok tervezésének aranyszabálya a túlméretezés. Általában az aktuális igénynél 30-50%-kal több hálózati végpontot terveznek az irodákba, de csövezéskor az 50%-os túlméretezés a minimum. Miért? Egyrészt a szervezetek fejlődnek, új dolgozókat vesznek fel, változik az igényük, átrendezhetik a helyiségeket. Másrészt azért, mert a technológia is fejlődik, egyre gyorsabban válnak elérhetővé új eszközök. Tehát legfőképpen azért, hogy a szükségszerű bővítéskor ne kelljen falat vésni az új kábeleknek.

A strukturált hálózatban a telefonhálózat ugyanazt a kábelhálózatot használja, mint a számítógép hálózat, bár úgy tűnik, hogy egyidőben, de mégsem, hiszen nanosecundumra lebontva láthatóvá válna, hogy épp melyik számítógép vagy telefon foglalja le a rendszert. A hálózatban az információt rézvezeték vagy optikai kábel, esetleg rádióhullám szállíthatja. Nézzük, mit érdemes tudni a rézvezetékről a strukturált hálózattal kapcsolatban:

A kábelezés szabványai a kábelezési rendszereket átviteli sebességük alapján kategóriákba sorolják. A 90-es évek közepén koaxiális rendszereket használtak, max. 10 Mbps Ethernet kapcsolattal, manapság a Cat5E a szokásos méretezés, amely már 100Mbps sebességre képes. A Cat6 (1000 Mbps sebesség) után az új egységes szabványt a gyártók saját rendszereik fejlesztésével próbálják alakítani. A jelenlegi fejlesztések eredményeképpen lehetővé vált a CAT7, a 10Gbps átviteli sebességű kábelek használata is, amely hosszú távra tervezhetővé és fejleszthetővé teszi az épületek kábelezési infrastruktúráját.

Érdekes eredménynek születnek a különböző átviteli sebességre képes eszközök találkozásából, ha a régi LAN rendszerhez csatlakoztatnak pl. Cat6-os bejövőkábelt vagy a az új vezetékekhez alacsonyabb kategóriájú csatlakozókat építenek be. Nagyjából az történik, mintha egy fél méter átmérőjű csövet egy szívószálhoz illesztenénk. Persze megy a rendszer, de csak úgy, mint régen. A költséges beruházásnak ilyen módon nincs értelme, talán annyi, hogy egy későbbi korszerűsítés során (amikor az árak már alacsonyabbak!) erre már nem kell költeni.

A rézvezeték alkalmazásához meghatároztak egy szabvány távolságot, ami kábelnyomvonalon (tehát nem légvonalban!) legfeljebb 100 m lehet. Telepítéskor maximum 90 m-t használunk falba húzva, és a maradék 5-5 m fedezi a csatlakozáshoz szükséges mennyiséget. Ha a switch (lásd később) és a számítógép közötti távolság ennél több, akkor erősítést vagy optikai kábelt használunk.

Ha nincs mód vezetékes úton kapcsolódni a belső számítógépes hálózatunkhoz, akár a távolság vagy más fizikai akadály miatt, akkor rádiós úton hozhatunk létre kapcsolatot a LAN hálózattal.

Aktív eszköznek nevezzük azokat kiegészítő eszközöket, amelyek külső tápegység használata nélkül, saját energiaforrással rendelkeznek, így közvetlenül a hálózatra csatlakoztathatók. Funkciójuk teljesen eltérő lehet. A fontosabb aktív eszközöket felsoroljuk:

A számítógépek, a hálózati nyomtatók a legismertebb aktív eszközök.

Az IP alapú telefonok és kamerák is közvetlenül csatlakoznak a hálózathoz.

Az épületbe beérkező jeleket fogadni kell, a külső és a belső hálózat közti kapu a router. Ezenkívül a hálózati számítógépek folyamatos kapcsolatát is biztosítani kell. Adott esetben a zárt láncú videóhálózat képét, a videotelefont vagy bármi más IP alapú eszközt is csatlakoztatni kell a hálózathoz. Ezek a switch feladatai. A fejlesztések eredményeképpen ez a két eszköz kezdi átvenni egymás funkcióit.

• találjuk a patch panelt, áttekinthető fésűs vagy gyűrűs panelekkel, melyeken kifejtük a kábeleket,
• helyezzük el a routert és a switch-et,
• ide érkezik az internet ADSL vagy ISDN rendszeren,
• található a szünetmentes tápegység
• van elhelyezve a telefonalközpont
• beépítve egy tálca is segít elhelyezni ez egyéb szükséges eszközöket, amelyek nem rendelkeznek megfelelő rack csatlakozással.

A strukturált hálózat kiépítését legegyszerűbben az építkezéssel vagy komolyabb felújítással egy időben lehet elvégezni, amikor már az elektronikai és gépészeti tervezés szakaszában elkezdődhet a kábelhálózat tervezése is.

Ebben az esetben a csövezést és a kábelezést a szerelésekkel egy időben végzik. Kész épületben fontos szempont, hogy minél kisebb rombolással és kényelmetlenséggel járjon a telepítés, ilyenkor a falakon magasan elvezetett kábelcsatornákba kerülnek a vezetékek. Célunk, hogy Ön és munkatársai a számítógép felgyorsult működésén kívül mást szinte észre se vegyenek a munkánkból, abból hogy ott jártunk.

A telepítési munkák sorrendje meghatározott, de az ütemezés a megrendelő idejétől és igényétől függ: