Arc- és hangazonosítás

Arcazonosítás

Az arcfelismerő rendszer működése az emberi arc jellegzetes jegyeinek geometriai elrendezésén, ezen pontok távolságainak összehasonlításán alapszik. A biometrikus arcfelismerő rendszerhez elegendő akár egyetlen kamera (természetesen minden további ellenőrzési ponthoz szükséges egy másik kamera is), valamint egy számítógép, megfelelő szoftver és a kamerát a rendszerhez illesztő interfész. Biztonsági szintje valamivel alacsonyabb, mint az ujjlenyomat azonosításé, de előnye, hogy semmiféle fizikai kontaktus nem szükséges a biometrikus leolvasóval, továbbá, hogy kültérben és beltérben is alkalmazható.
Még egy fontos előny: szinte minden más típusú biometrikus rendszerhez (kivéve még a hangazonosítás) előbb a személyről vagy személytől adatmintát kell venni, és azt rögzíteni egy adatbázisban. Az arcfelismerő szoftverek működéséhez is szükséges az adatbázis rendelkezésre állása, de az adatokat nem feltétlenül a személy beleegyezésével szerzik be. Bármilyen körülmények között készült viszonylag nagy felbontású fotó vagy jobb minőségű mozgóképből kiemelt állókép alkalmas az ellenőrzésre. A manapság alkalmazott arcfelismerő rendszereknek nincs szükségük arra, hogy az azonosítandó személy megálljon, belenézzen a kamerába, elegendő, ha csak elsétál előtte.

Az arcfelismerés egyszerűbb feladat, mint az arc alapján való azonosítás, mert ez utóbbi – őszintén megvallva – épphogy csak 50%-nál jobb eredményeket adott. De kutatók dolgoznak azon, hogy megbízhatóbb eredményeket lehessen elérni. Egy új kísérlet alapján nem az algoritmust fejlesztették tovább, hanem a személyről 20 különböző beállításban készült fotó átlagolásával készítettek olyan arcképet, amelyet már (állítólag) 100%-os bizonyossággal azonosítani tud a rendszer, mert nem számítanak a fényviszonyok, a mimika, a hajviselet. Azért kételkedni szabad, mert 100%os azonosítást még egyik típusú rendszer sem tudott teljesíteni.

Az arcfelismerés intézményesítésének legnagyobb próbája a határátkelőknél, főképpen a repülőtereken bevezetett új és általában biztonságosabb ellenőrző rendszerre való áttérés. Ugyanis ezeken a helyeken nem csupán a biztonságos arcfelismerés a feladat, hanem annak gyorsasága is. Könnyen belátható, hogy a két kritérium csak egymás rovására javítható. Ez azt is jelenti, hogy az az arcfelismerő rendszer, amelyik 30%-os érzékenységgel dolgozik (vagyis 70%-os hibatűrést tesz lehetővé!), annyit ér, mintha ott sem lenne. Ha mondjuk 80%-os érzékenységet állítanak be, akkor pedig el kell viselni, hogy kb. minden 5-10. ártatlan embernél is beriaszt a rendszer és jóval hosszabbak lesznek a sorok.
Más területeken is használnak ma már arcfelismerő rendszereket, ezek egy része biztonságtechnikai, más része pedig marketing és fogyasztáskutatás. Biztonsági célúak az ATM-be épített kamerák, a térfigyelő kamerák, esetünkben azok, amelyek rendelkeznek a megfelelő feldolgozó szoftverrel, alkalmasak körözött vagy eltűnt személyek azonosítására. Tömegrendezvényeken (koncertek, sportesemények) is ki lehet szűrni a nem kívánatos személyeket. Marketing célú felhasználás például a kiemelten fontos vendégek felismerése pénzintézetekben, játéktermekben. Fogyasztáskutatást nagyobb áruházláncok, bevásárlóközpontok végeztetnek, mert a megfigyelt vásárlói magatartás statisztikája eligazítást ad számukra az áruelrendezés vagy a polcrend meghatározásában.
A legfejlettebb arcfelismerő rendszerek már több adatot is figyelnek, mint az arc geometriai pontjainak a távolsága. Mozgóképeken az arckifejezést, a szájmozgást, a gesztikulációt és a testtartást is azonosítási elemként használják, és ezek akár a tömegben elvegyülő vagy gépkocsiban ülő emberek kiszűrésére is alkalmasak. A találati pontosság illetve pontatlanság miatt ezek egyelőre valóban csak egyetlen tényezőt jelentenek, megbízható és alacsony hibaarányú azonosításra önmagukban nem alkalmasak.

Hangazonosítás

A bűnüldözés területén terjedt el előbb a hangazonosítás, de a biometriában is egyike volt a legkorábban alkalmazott módszereknek. Az hangazonosítási eljárás megegyezik a többi biometrikus azonosításéval: mintavétel, annak adatainak eltárolása, azonosításkor aktuális mintavétel, amely adatait az adatbázisban meglévőkkel összevetik. A hangazonosítás mintavételét régebben egy jelszóval végezték, mára random szavakat és / vagy mondatokat használnak, hogy ne lehessen ’ellopni’ a mintát.
A multimédia és az informatika robbanásszerű fejlődése következtében ma már különleges eszközökre sincs szükség a hangazonosításhoz, elegendő egy mobiltelefon vagy egy PC. Ezért is lehet a hangazonosítás egy alacsony áron elérhető biometrikus rendszer alapja.
Sokszor alkalmazzák kiegészítő elemként, illetve ellenőrzésképpen kombinálják más, nem feltétlenül biometrikus azonosítási módszerrel Szakértők szerint a terrorizmus elleni küzdelemben új fejezetet nyithat a hangazonosítás fejlődése, hiszen jóval könnyebb egy ’hanglenyomatot’ megszerezni, mint egy ujjlenyomatot. Ennek sikerét bizonyítja már több európai nagyváros elleni, telefonos lehallgatásokkal megelőzött lövöldözéses merénylet, vagy a plasztikai műtéten átesett kolumbiai drogbáró hangja alapján történő lebuktatása.

Mások úgy vélik, hogy a ’hanglenyomat’ messze elmarad az ujjlenyomat biztonságától, megtévesztésnek tartják magát a ’hanglenyomat’ elnevezést is. A hang változik az évek folyamán, egy akut betegség is eltorzítja, nem beszélve arról, hogy az illető szándékosan is megmásíthatja. A másik nagy probléma a felvételek minőségével lehet: a háttérzaj, a többiek beszélgetése, a rossz hangminőség esélye miatt ez a technológia egyelőre nem elég fejlett ahhoz, hogy vitathatatlan azonosítást tegyen lehetővé.

Mindezek az eredmények hatalmas szakmai sikerek, melyek nem csupán titkosszolgálatoké, hanem a műszaki laborokban dolgozó hangmérnököké, aki megtisztítják és elemzik a felvételeket.