A strukturált hálózatok egységes rendszere lehetővé teszi az irodai kommunikációs infrastruktúra hatékony kezelését és rugalmas működését. Emellett azok a technológiai előrelépések, amelyek az adatátvitel terén történtek, új lehetőségeket nyitnak az intelligens épületek koncepciójában.
A strukturált hálózatok egy univerzális megoldást kínálnak az adat, hang és kép átvitelére, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy szabadon válasszák meg, mely szolgáltatásokat kívánják használni az adott csatlakozóponton. Az 1990-es években elindult közös kábelezési trend azóta lehetővé teszi, hogy a munkaállomások számának növekedése, felcserélődése és az irodai igények változása ne jelentsen gondot a rendszerek hatékony működése szempontjából. Az aranyszabály szerinti túlméretezés elengedhetetlen az irodai környezetek dinamikus változásához és a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodáshoz, biztosítva, hogy a bővítések során ne kelljen újra berendezni a hálózatot.
Intelligens épületek
Az intelligens épületek kialakításának eredeti célja csupán a telefonrendszer és a számítógépes hálózat összekapcsolása volt. Azonban mára ez a technológia túlnőtte ezen alapvető igényeket, és lehetővé teszi az épületek kommunikációs, felügyeleti és gépészeti rendszereinek integrálását az infrastruktúra alapfeltételévé vált. A jövő intelligens épületeinek irányítása egyetlen távirányítóval történhet majd: a kaputelefon, az uszoda, a hűtő, a redőny, a fűtés, a kerti locsoló és minden más vezérlése bárhonnan, gombnyomással irányítható lesz. Az integráció és az automatizálás révén a különböző funkciók közös hálózatba kapcsolhatók azonos szabványú, egységes végpontok használatával, ami jelentős egyszerűséget és hatékonyságot eredményez az épületirányítás terén.
A strukturált hálózat elemei
CAT6 kábel
A strukturált hálózatokban a telefon- és számítógép-hálózat ugyanazt a kábelhálózatot használja, ami azt jelenti, hogy bár látszólagos egyidejűségről van szó, nanomásodperc pontossággal megfigyelhető, hogy épp melyik eszköz foglalja le a rendszert. Az információ átvitelére a hálózatban rézvezeték, optikai kábel vagy rádióhullám szolgálhat. A kábelezési rendszereket átviteli sebességük alapján kategóriákba sorolják, és a fejlődés során a Cat5E (1000 Mbps), Cat6 (1000 Mbps), Cat6a (10 Gbps), Cat7 (10 Gbps), és a mostani standardként megjelenő Cat8 (25 Gbps vagy 40 Gbps) biztosítja a növekvő sebességű adatátvitelt, amely hosszú távra tervezhetővé és fejleszthetővé teszi az épületek kábelezési infrastruktúráját.
KELine, a rendszerintegrátor
A strukturált hálózati rendszerek és helyi számítógép-hálózatok kábelezési igényeinek kielégítése összetett feladat. A KELine egy szlovák rendszer, melyben az ágazat vezető vállalatai, mint az OpticalCable (USA), a Draka Norsk Kabel (Norvégia), a SETEC NETZWERKE (Svájc) és a Triton Pardubice (Cseh Köztársaság), integrálták gyártmányaikat. Ezek a megoldások különféle nemzetközi szabványoknak megfelelnek, és 20 éves rendszergaranciát kínálnak, így jelenleg a legjobb ár-érték aránnyal rendelkeznek a piacon. A Cat5e, Cat6 és a 10 Gigabit Ethernet adatátvitelre alkalmas, 500 vagy 900 MHz-es Cat6A rendszerekkel biztosítják a növekvő sebességű adatátvitelt.
Az új technológiák és eszközök alkalmazásával érdekes kihívások merülhetnek fel, különösen akkor, ha régi LAN rendszerekhez csatlakoztatunk például Cat6-os bejövő kábelt, vagy alacsonyabb kategóriájú csatlakozókat építünk be az új vezetékekhez. Ez olyan, mintha egy fél méter átmérőjű csövet egy szívószálhoz illesztenénk: bár működik a rendszer, de korlátozottan és hatékonysága csökken. Ezek a költséges beruházások jelenleg kevésbé értelmesek, de egy későbbi korszerűsítés során lehet, hogy érdemes lesz rájuk beruházni, különösen, ha az árak csökkennek. A rézvezeték alkalmazásakor fontos megjegyezni, hogy meghatároztak egy szabvány távolságot, amelyen belül a kábelnyomvonal legfeljebb 100 méter lehet. Telepítéskor maximum 90 métert használunk falba húzva, míg a maradék 5-5 méter a csatlakozáshoz szükséges hosszúságot fedezi. Ha a switch és a számítógép közötti távolság ennél nagyobb, akkor erősítést vagy optikai kábelt kell használni.
Optikai kábel
Az optikai kábelezés térnyerése szembetűnő a 90-es évek óta. Kereskedelmi és ipari épületek gerinchálózatát ma már főként optikai kábellel építik fel, mivel ez az eljárás ideális megoldást nyújt a képátvitel és az automatizálás terén is.
Az optikai kábel belseje
Az optikai kábelben a jelet fény továbbítja az adótól a vevőig, melyek a jelet átalakítják elektromos jelekké és vissza fénnyé. Természetesen a jel menet közben csillapodik, legyen az az illesztési-, csatlakozási veszteség vagy a fizikai távolság miatt. Jelerősítő nélkül akár 100 km-nél is hosszabb átvitel is megvalósítható optikai kábellel. Nagy sávszélessége miatt pedig különösen alkalmas a számítógépes hálózatok növekvő átviteli sebesség igényét is kielégíteni.
Az optikai kábel terjedését azonban korlátozza az igényes csatlakozástechnika. A csatlakozásoknak és illesztéseknek rendkívül precíznek kell lenniük a jelveszteség minimalizálása érdekében. Ezért a megfelelő berendezések alkalmazása elengedhetetlen az optikai kábelek illesztéseinek és csatlakozásainak megoldásához. Gyári kábelcsatlakozókat alkalmazunk akkor, amikor rendszeresen szükség van a kapcsolat bontására vagy zárására, például optikai rendezőknél, patch paneleknél vagy különféle hordozható rendszereknél.
Amennyiben nem áll rendelkezésre vezetékes kapcsolat a belső számítógépes hálózattal, akár távolság vagy más fizikai akadály miatt, alternatívaként rádiós kapcsolatot is létesíthetünk a LAN hálózattal.
Aktív eszközök
Az aktív eszközök olyan kiegészítő berendezések, amelyek saját energiaforrással rendelkeznek, így külső tápegység nélkül közvetlenül csatlakoztathatók a hálózatra. Ezek az eszközök széles körű funkciókat látnak el, beleértve a számítógépek, hálózati nyomtatók, IP alapú telefonok és kamerák működését.
Az épületbe érkező jeleket a router fogadja, amely a külső és belső hálózat közötti kaput alkotja. A switch a belső hálózat (LAN) számítógépeinek összekapcsolását biztosítja, továbbá lehetővé teszi a zárt láncú videóhálózat képeinek és más IP alapú eszközök csatlakozását a hálózathoz. Bár a technológiai fejlődések révén a switch és a router funkciói egyre inkább átfedik egymást, alapvető különbségek még mindig fennállnak.
| Switch | Router |
| A switch a belső hálózat (LAN) számítógépeit köti össze, lehetővé téve a közvetlen kommunikációt közöttük. Minden egyes számítógép külön vezetékkel csatlakozik a switch-hez, ami lehetővé teszi az adatok hatékony átvitelét és a hálózati forgalom szabályozását. Nagyobb méretű rendszerek esetén speciális switch-et alkalmazhatunk, amely képes ellátni a router feladatait is, például az adatok címzését és továbbítását. | A router a külső hálózatot (WAN) csatlakoztatja a belső hálózathoz (LAN), biztosítva az adatok továbbítását és címzését a különböző hálózatok között. A modern routerek általában legalább négy csatlakozási porttal rendelkeznek, amelyek switch-ként is üzemelnek, lehetővé téve a számítógépek és más eszközök egyszerű csatlakoztatását a hálózathoz. |
A videószerver az analóg videókamerákat kapcsolja az IP hálózathoz, és intelligensen figyeli és igazítja a rendelkezésre álló sávszélességet a képminőség optimalizálása érdekében.
Az intelligens szünetmentes tápegységek hálózatra csatlakozva nyomon követhető működést biztosítanak, és távprogramozással állíthatók be.
Rack szekrény
Rack szekrény
A rack szekrény a strukturált hálózatok lelke, melyben összefutnak a kábelek és eszközök. Bár nem aktív eszköz, kulcsfontosságú szerepet tölt be a hálózat működésében. Rugalmasan variálható és bővíthető, így a felhasználó igényeinek megfelelően formálható. Ide kerülnek az alapvető eszközök, mint a patch panel, router, switch, valamint az internetkapcsolat, a telefonközpont és a szünetmentes tápegység. Ezenkívül tálcát is elhelyezhetünk benne az egyéb, rack csatlakozással nem rendelkező eszközöknek.
Strukturált hálózatok gyakorlati kivitelezése
A strukturált hálózat kiépítése legideálisabb az építkezéssel vagy nagyobb felújítási munkálatokkal együtt történik, így az elektronikai és gépészeti tervezés szakaszában már el lehet kezdeni a kábelhálózat tervezését is. Ebben az esetben a csövezést és a kábelezést egy időben végzik a szerelésekkel. Ha már áll egy épület, akkor a telepítés során fontos, hogy a lehető legkisebb rombolással és kényelmetlenséggel járjon a munka. Ilyenkor a vezetékeket magasan elvezetett kábelcsatornákba helyezik. A cél az, hogy a felhasználók a számítógépek működésén kívül alig vegyenek észre valamit a telepítésből.
A telepítés folyamatát általában az alábbi fázisokban végzik, melyeknek az ütemezése a megrendelő igényeitől és az adott projekttől függ:
1. fázis: A tervezési feladatokat olyan szakember végezheti, aki jártas az épületgépészeti előírásokban és tűzvédelmi szabályokban, valamint ért a számítástechnikai szabványokhoz és tervezéshez.
2. fázis: A csövezés vagy kábelcsatornák felszerelése. A kábelek elvezetésére szolgáló csöveket falba vésve helyezik el, míg a kábelcsatornákat csavarozással vagy ragasztással rögzítik.
3. fázis: A kábelek behúzása a csövekbe vagy kábelcsatornákba. Fontos, hogy ezt óvatosan végezzék el, hogy a kábelek sértetlenek maradjanak.
4. fázis: A kábelek bekötése az elosztóknál és a munkaállomások végpontjainál.
5. fázis: Beüzemelés. A rendszernek át kell esnie számos ellenőrzésen és teszten, mielőtt véglegesen üzembe helyezik.
Strukturált hálózat kiépítése