A felhasználók által néhány éve még kuriózumnak tartott IP kamera mára szerves része lett a hétköznapjainknak. Ez a kameratípus a képalkotási eljárást tekintve teljesen azonos a „hagyományos” analóg társaival. Az egyik jelentős különbség a képtovábbítási módszer, hiszen az IP kamera a helyi számítógépes hálózaton (LAN-on) vagy az interneten keresztül továbbítja a képeket.
Az analóg kamerák többségénél a képfeldolgozás már régóta digitális úton történik. Ebből a kamerán belüli digitális jelből a kamera a kimeneti ún. BNC csatlakozóján analóg videójelet hoz létre, amit koaxiális kábelen továbbít a digitális rögzítő felé. A digitális rögzítő a beérkező analóg jelet ismét digitalizálja, és az így kapott digitális videójelet tárolja. Természetes, hogy a két konverzió képminőség veszteséget okoz. IP kamera és IP CCTV eszközök alkalmazásával viszont az ilyen digitális-analóg, illetve analóg-digitális jelátalakítások elkerülhetővé válnak. Az IP kamerák elsősorban a számítástechnikában használt sodrott érpáras UTP kábellel csatlakoztathatóak a LAN-hoz. Az IP kamera hátoldalán nem BNC csatlakozót találunk, hanem a számítástechnikai hálózatoknál megszokott RJ-45 típusú csatlakozót. (Megjegyezzük, hogy amennyiben egy kamera hátoldalán RJ-45 csatlakozó van, még nem jelenti azt, hogy az egy IP kamera. Találkozhatunk olyan analóg kamerával, amelyet RJ-45 csatlakozóval láttak el és UTP kábelen történő jeltovábbításra terveztek. Létezik ugyanakkor olyan IP kamera is, amelyet az RJ-45 csatlakozó mellett kiegészítő funkciók biztosítására BNC csatlakozóval is felszereltek.) A vezeték nélküli IP hálózatok folyamatos fejlődése miatt az IP kamerák akár vezeték nélküli hálózatokba is integrálhatóak.
Tehát az IP kamera saját IP címmel rendelkező beágyazott IP szervere biztosítja, hogy a kamera a képeket tömörítve és titkosítva tudja továbbítani egy lokális számítógép hálózat vagy az internet felé. Az IP kamera szervere rendelkezik egy honlappal, amely bármely, a helyi hálózatra vagy az internetre csatlakozó számítógépről elérhető egy szabványos WEB böngészővel, vagy a számítógépre telepített videókezelő szoftverrel. A számítógép böngészőjéből – a jogosult felhasználók számára – megtekinthető az élőkép, kamerába épített mikrofon esetén hallható a környezet hangja, sőt elvégezhető a kamera paramétereinek konfigurálása.
A legegyszerűbb IP kamerák tudása tulajdonképpen a fenti funkciók elvégzésére korlátozódik, vagyis egy egyszerű internet böngésző felhasználásával figyelemmel lehet kísérni az élőképet, esetleg a videókezelő szoftver segítségével rögzíthetők is a kamera által továbbított képek és videók. Mind az élőkép figyelés, mind a képrögzítés több számítógépen párhuzamosan is történhet.
Az analóg és az IP kamera különbségei
Felbontás
Az IP kamera egyik legnagyobb előnye, hogy az analóg CCTV alapját képező PAL (és NTSC) szabvány korlátozott képfelbontásán át tudott lépni. Minél nagyobb a felbontás, annál több részlet látható egy képen. A részletgazdagabb kép sokkal könnyebbé teszi a tárgy- vagy személyazonosítást, ami a video-megfigyelő rendszereknél elsődleges szempont lehet. A PAL szabvány alapján elérhető legnagyobb felbontás (D1) a 720×576 sor, ami mintegy 0,4 megapixeles felbontást jelent. Bár a piacon még számos 640×480-as felbontással rendelkező hálózati kamera is található, ma már inkább az 1,3 és a 2,1 megapixeles IP kamera tekinthető általánosnak. Ezeknek az IP kameráknak a felbontása legalább háromszorosa a legjobb felbontású analóg kamerákénak. A 3 és az 5 megapixeles felbontású IP kamera számos gyártó kínálatában fellelhető, sőt akár 29 megapixeles felbontásúval is találkozhatunk. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban, hogy a megapixel felbontású IP kamera megapixeles objektív alkalmazását követeli meg. Ráadásul az objektív felbontási értékének szinkronban kell lennie a kamera felbontásával, ellenkező esetben nem biztosítható a kamera felbontására jellemző részletgazdag kép.
Letapogatás
A PAL szabvány másik minőségi korlátja a váltottsoros (interlace) képletapogatás. Az analóg kameráknál minden kép két – némi időeltolódással készült – félképből áll. Ennek a technológiának a hátrányai elsősorban a gyorsan mozgó személyekről vagy tárgyakról (pl. gépjárművek) készült videófelvételeken válnak szembetűnővé. A mozgó objektumok kontúrjai recések, elmosódottak, ami megnehezítheti, vagy megakadályozhatja az arcfelismerést, illetve a rendszámazonosítást. Bár az első generációs IP kamerák képalkotása is váltottsoros volt, az elmúlt években piacra került hálózati kamerák már általában progresszív képletapogatást alkalmaznak. Mivel az IP kamera egész képe ugyanabban a pillanatban készül, ezért a kép tiszta és éles.
Tömörítés
Az IP kamera videó adatfolyama tömörítésre szorul, szemben az analóg kamerák tömörítetlen képtartalom továbbításával. Az IP kamera – különösen a megapixeles felbontással rendelkező – jóval nagyobb információmennyiséget továbbít, mint analóg társai, és mindezt általában egy korlátozott sávszélességgel rendelkező hálózaton keresztül kell megtennie. A tömörítés különösen az interneten történő adattovábbítás esetén elengedhetetlen. Az IP kamera a telepítés helyén található internetkapcsolat feltöltési oldalát használja, ami – például az elterjedt ADSL kapcsolat esetén – többnyire jóval kisebb sávszélességet biztosít, mint a letöltési oldal. A hálózat sávszélességének korlátaival általában számolni kell egy hálózati kamera kiválasztásánál, ezért az IP kamera videó tömörítési technológiája fontos paraméter. Az IP kamerák által használt első videó tömörítési formátum az MJPEG volt, ami lényegében JPEG formátumban tömörített állóképek sorozatából áll. A fejlődés következő lépcsőjét jelentő MPEG-4 eljárás már jóval nagyobb erőforrásokat igényelt, de jóval nagyobb tömörítési arányt is biztosított. A legújabb kompressziós módszer a H.264 (MPEG-4 Part 10 vagy MPEG-4 AVC), ami jelenleg a leghatékonyabb tömörítési formátumnak számít, és mintegy 30-50%-al nagyobb tömörítésre képes, mint az MPEG-4.
Tápellátás
A hálózati kamerák telepítésénél lehetőség van a PoE (Power over Ethernet) szabványalkalmazására, amely biztosítja az ugyanazon kábelen történő adatátvitelt és tápellátást. Így – az analóg kamerák módszerével szemben – nem szükséges külön videokábelt és külön tápkábelt kiépíteni egy IP kamerarendszer esetén. A PoE tápellátás szünetmentes tápegységgel történő kiegészítésével még áramszünet esetén is működőképesek maradhat az IP kamera és az IP hálózat egyéb eszközei. Természetesen a PoE tápellátás csak egy lehetőség, amit nem lehet minden körülmények között alkalmazni – például, ha nagy az eszközök áramfelvételi igénye (fűtött kültéri kameráknál), vagy nagyobb teljesítményű speed dome kamerák mozgatásakor.
Hang
Az IP kamera képes a kamerába épített, vagy a hozzá csatlakoztatott mikrofon által felvett hangot is továbbítani ugyanazon a hálózati kábelen át, mint amelyen a videó- és a vezérlő jelek haladnak. Az analóg kameráknál ez csak külön kábelezés kiépítésével oldható meg. A hangjel a videojellel szinkronizáltan kerül továbbításra, és a hangátvitel kétirányú is lehet.
Az analóg és az IP kamera főbb különbségei és jellemzői
| Analóg kamera | IP kamera | |
| Felbontás | Az NTSC és PAL szabvány miatt a képfelbontás és a képrészletesség korlátozott. A képarány csak 4:3 lehet. | Különböző képarányok és többféle felbontás is megoldható. Már az 1,3 megapixeles IP kamera felbontása is legalább háromszor jobb, mint a hagyományos analóg kamera legjobb (D1) felbontása. |
| Letapogatás | Váltott soros, ebből adódóan gyorsan mozgó objektumok esetén gyakoriak lehetnek az elmosódott, recés kontúrú vagy villódzó képek. | Általában progresszív, így a kép mindig tiszta és éles – különösen akkor, ha a megfigyelt területen gyors mozgás történik. |
| Tömörítés | Az analóg videójel átvitel nincs tömörítve. | A videó adatfolyamot tömöríteni kell, de akár több megapixeles felbontású videókat is továbbíthat az IP kamera. A tömörítési módszerek többfélék lehetnek. Napjainkban a legjellemzőbb a H.264 típusú tömörítés. |
| Tápellátás | A kamerák videójel átvitele és a tápellátása külön kábelen történik. | PoE szabvány szerint is működhet, azaz nincs feltétlenül szükség külön tápellátásra a kamerákhoz. A hálózati kábelen egy időben futhat a videójel és a tápellátás. Ezáltal a telepítés egyszerűbb és költséghatékonyabb is egyben (kábelköltség megtakarítás). |
| Hang | A hangot csak külön eszköz felhasználásával (mikrofon) és külön kábelezéssel lehet a rögzítőhöz kapcsolni. | Amennyiben az IP kamera rendelkezik beépített mikrofonnal, úgy a hangot az veszi fel, és annak továbbítása a hálózati kábelen történhet. A hang a felvett képpel szinkronban van, és ugyanabba a videó folyamba integrálható. |
| Intelligencia | A piacon található kamerák túlnyomó többsége nem rendelkezik intelligens funkciókkal. Az újabb típusok között már találhatók korlátozott intelligenciával rendelkező gyártmányok. | Az IP kamerák mind intelligens szolgáltatásokkal (képminőség javítás, riasztás kezelés, beépített mozgásérzékelés), mind intelligens algoritmusokkal (rendszámfelismerés, vevőszámlálás stb.) egyaránt rendelkezhetnek. |
| Titkosítás | A videójelet nem lehet titkosítani és nincs felhasználó azonosítás. | A videójel titkosítása megoldható, akár az átviteli út, akár az átvitt adat titkosításával, vagy esetleg vízjelek alkalmazásával. Ebből adódóan mind a képalkotás, mind a képtovábbítás biztonságos. |
Minden jog fenntartva. Copyright © Oktel Kft. 1998-2018