Egy kamerarendszernél a megfelelő megapixeles objektív kiválasztása sokkal fontosabb, mint azt gondolnánk. Ha nem vagyunk elég körültekintőek, akkor a drága megapixeles kamera semmivel sem fog többet nyújtani, mint egy olcsó analóg kamera. Ez a normál megfigyelésnél még nem feltétlenül okoz problémát, de egy utólagos elemzés vagy feldolgozás során egyből szembetűnővé válik.
A nagyítás során keletkező részletek nélküli, esetenként elmosódó vagy homályos képek a jól megválasztott megapixeles objektívek esetében ugyanis elképzelhetetlenek. Sőt, amellett hogy éles és tiszta képeket kapunk, bármilyen apró részletbe belenagyíthatunk (rendszám, arc stb.), ami egy normál kamera és lencse esetében kivitelezhetetlen lenne.
A megapixel opbjektívek kedvező tulajdonságai mind az objektívet felépítő lencsék tulajdonságaira vezethetők vissza: az üveg anyagára, a csiszolás típusára és minőségére, valamint az üvegen alkalmazott különféle korrekciós rétegek alkalmazására.
Sajnos sokszor a gyártók sem nyújtanak túl sok információt az objektívekkel kapcsolatban.
Néhány általános érvényű kijelentést azonban megfogalmazhatunk a megapixeles objektíveket illetően:
- Sok kamerarendszer tervező nem foglalkozik túl sokat az objektív felbontóképességével, mert a normál felbontású kamerák esetében sem tartották ezt fontos szempontnak.
- A gyártók már ellátják ugyan az objektívjeiket a „megapixel lencse” (MP Lens) felirattal, de ez rendszerint nem elég ahhoz, hogy kiválasszuk a számunkra megfelelőt. A megapixeles optika konkrét megapixel értéke ugyanis általában nem szerepel a dobozon.
- Széles körben elfogadott mérőszám a megapixeles lencsék esetében az lp/mm, azaz a line pairs/millimeter – magyarul a vonalpár/mm – mértékegység, ami azt mutatja meg, hogy az objektív egy milliméteren hány képsort tud elkülöníteni. Ez az érték már jól kifejezi az objektív használati értékét.
A megapixel objektívek jellemzői
Ha a rögzített videó CIF vagy alacsonyabb felbontásban készül (mint ahogy a néhány évvel ezelőtt telepített videó rendszerek esetében gyakorta), akkor valószínűleg minden objektívtípus megfelelőnek mondható. Hosszú éveken át az analóg átviteli technológia és a képállomány tárolásának korlátai nem támasztottak nehezen megvalósítható követelményeket a felhasználandó objektívek minőségével szemben. Általában nem az objektív felbontása volt a lényegi tényező, sokkal inkább a fókusztávolsága, vagy az, hogy day&night (nappali-éjszakai) funkcióval el van-e látva a kamera. A megapixelekkel azonban hirtelen egy olyan világba csöppentünk, ahol az addig megszokott 320 horizontális pixelszám helyett a 2000 horizontális pixelszám sem ritka (3 megapixeles kamerák). Emiatt a 200-700%-os növekedés miatt az objektívek minősége is sokkal fontosabbá vált.
A gyártók műszaki információi gyakran haszontalanok. Amíg ugyanis egy megapixeles kamera adatlapján minden esetben szerepel, hogy 1, 1.3, 2, 3, 5 Mp-lel van dolgunk, a kamera optikája ezzel ritkán egyenértékű felbontású. Sajnálatos módon sok gyártó ellátja ugyan az objektívjeit megapixeles logóval, ez azonban csak abban segít, hogy megkülönböztessük őket a normál felbontású objektívektől. Arra nem ad választ, hogy hány megapixeles maga az optika. A magyarázat a gyártók marketing stratégiájában keresendő, ugyanis ha nem tüntetik fel a pixelszámot, a termék jobb minőségűnek tűnhet, mint valójában. A „ködösítést” az a tény is elősegíti, hogy külsőleg nem nagyon lehet megkülönböztetni egymástól egy hagyományos felbontású és egy megapixel objektívet. Természetesen ezek a kijelentések elsősorban a márkajelzés nélküli objektívekre, vagy a kevésbé ismert gyártók termékeire vonatkoznak, amikből nem kevés található a magyar piacon. A világpiac vezető CCTV objektív gyártói általában megadják a termékeik részletesebb paramétereit.
A lencsék és objektívek felbontóképességét hatásosan fejezi ki a térfrekvencia, vagyis a sötét és világos sávok hosszegységre eső száma. A térfrekvencia régóta elfogadott mértékegységének számit a lp/mm (vonalpár/mm). A 30 lp/mm-es felbontású optika például azt jelenti, hogy milliméterenként 60 vonalat tud megkülönböztetni. Alapvetően ez a mérőszám mutatja meg, hogy mennyire képes az objektív finom képrészletek megjelenítésére. Egy normál felbontású kamerának elegendő lehet egy 30 lp/mm térfrekvenciájú objektív, de egy 1,3 megapixeles kamerához már egy 60 lp/mm – vagy nagyobb – térfrekvenciájú optikára lenne szükség.
A megapixel objektívek fontos tulajdonsága, hogy az objektívek felbontóképessége (lp/mm) és az általuk leképezett kép élessége a kép széle felé csökken. Más szavakkal: lehet hogy az optika középen 60 lp/mm felbontású, de a széleken csak 30 lp/mm (azaz olyan, mint egy normál optika felbontása). Az, hogy a lencse közepén és szélén nem egyforma a felbontás mértéke, a lencse görbe felületéből adódik. A képszéleken jelentkező élességcsökkenés különösen kirívó a márkátlan („noname”) és a kevésbé ismert objektívgyártóknál. Érdemes tudni, hogy az objektívek legjobb optikai teljesítménye és legélesebb képe nem akkor jelentkezik, amikor az írisz teljesen nyitott, holott ezt tartanánk kézenfekvőnek. Ebből adódik viszont, hogy a rekesznyílás csökkentésével kompenzálni lehet a képszélek felé megjelenő élességromlást, amivel ráadásul javul a kép mélységélessége is. Végül két különböző, burkolat nélküli Tamron megapixeles varifokális objektívet mutatunk:
Minden jog fenntartva. Copyright © Oktel Kft. 1998-2018