Kameraházak
Videó megfigyelő rendszerek kiépítése során gyakran kerül sor kültéri felszerelésre is. Mivel a piacon kapható biztonsági kamerák nagy része gyenge mechanikus védelemmel, illetve klímaállósággal van ellátva, így a kamera kültéri elhelyezése minden esetben megkívánja, hogy a megfelelő burkolattal lássák el. Nem egy esetben a beltéri használat során is felmerül az igény kameraházak használatára.
A kameraházak két fő típusát a beltéri és a kültéri kameraház jelenti. A kiválasztásnál figyelembe kell venni a telepítési helyszín kockázati tényezőit is. Ennek alapján a környezetállóságnak és a szabotázsvédelemnek kiemelt jelentősége van. Nem elhanyagolható szempont, hogy a telepítést követő karbantartások során milyen könnyen lehet hozzáférni a kamerához. Fontos tényező – néha a legfontosabb – a kameraház ára is.
Kültéri kamerák védelme
Egy szabadtéri elhelyezésű kamerát számos külső környezeti behatás érhet. Védeni kell az eszközt az időjárási viszontagságoktól (eső, hó), a mechanikai hatásoktól (jégeső), de a túl alacsony vagy túl magas hőmérséklet is kedvezőtlenül hat a kamera működésére. A kameraház ezeken felül megóvja a kamerát a nap káros sugárzásától, a párától, valamint a korróziótól egyaránt. Kültéren nagyon lényeges, hogy az adott kamera számára megfelelő hőmérsékletet biztosítsunk, hiszen a szélsőséges hőmérsékleti változások jelentősen befolyásolják a működését. Ebből adódóan kaphatóak fűthető és hűthető, vagyis fűtőbetéttel, illetve ventilátorral ellátott kameraházak.
Kameraházak fűtése
A kültéri szerelésű kameráknak nagyon fontos kiegészítője a fűtés. A 230 V AC tápellátású fűtőbetét (fűtőellenállás) működését a kameraházban elhelyezett fűtésszabályzó elektronika vezérli, a külső hőmérséklet változásának függvényében. Csökkenő hőmérséklet esetén a fűtés már akár +6ºC-on bekapcsol. A fűtőbetét a kamera üvegablaka és az objektív közötti teret fűti és az a szerepe, hogy megakadályozza az üvegre és az objektívre történő páralecsapódást. Valójában nem is annyira a kamera, mint inkább az autoíriszes objektív az, ami a fűtést igényli, hiszen a párásodás miatt értékelhetetlen lesz a kép, illetve a megfagyó csapadék károsítja az objektívet. Egyes gyártók külön ablakfűtést is biztosítanak a kameraházakhoz, aminek szerepe, hogy az üvegre lecsapódó pára megfagyását megakadályozza.
Kameraházak hűtése
A hűtés általában +40ºC-tól indul el, és egészen addig hűti a kameraházat, amíg a hőmérséklet le nem csökken +30ºC-ra.
Beltéri kamerák védelme
Bizonyos esetekben a beltérben elhelyezett kameráknak is szükségük van védelemre. Ilyenkor nem az időjárási viszontagságoknak vannak kitéve a kamerák, hanem a poros vagy nedves környezeti hatásoknak. Raktárakban, parkolóházakban, üzemekben stb. indokolt lehet a kameraházak használata. A beltéren használt burkolatok másik funkciója – különösen a dome kamerák esetén –, hogy az adott helyiségben mozgó személyek ne láthassák a kamera irányítottságát.
Kameraházak szereléstechnikai csoportosítása
A leggyakrabban alkalmazott ún. konzolos kameraházak a kamerát magába fogadó hengeres, vagy téglatest formájú burkolatból, a kilátást biztosító üvegablakból, és a falra vagy oszlopra történő rögzítéshez szükséges tartókonzolból állnak. A kameraház a víz-és időjárás-állóság miatt megfelelő tömítésekkel van ellátva, a kábelbevezetésről pedig tömszelencék gondoskodnak. A tartókonzolnak masszív, rezgésmentes támasztást, ugyanakkor kellő irányíthatóságot is biztosítania kell. Ez utóbbi funkciót a különböző csuklós mozgatók, gömbcsuklók valósítják meg. Szereléstechnikai szempontból a konzolos kameraházaknak két fő típusa van:
A hátulról szerelhető kameraház szinte minden esetben alumíniumból készül. Egy téglalap keresztmetszetű zártszelvénynek tekinthető, aminek elején üvegablak található, hátulja pedig eltávolítható. Az ilyen módon hozzáférhető és kihúzható sínre szerelhető maga a kamera. A kameraház hátsó részen történik a kábelkivezetés is.
A billenthető tetejű kameraház készülhet acélból, alumíniumból és műanyagból. Szerelhetőség szempontjából ez a megoldás sokkal praktikusabb, hiszen a ház tetejének lebillentésekor szabadon hozzá lehet férni annak belsejéhez. Ezen a változaton ugyanúgy található üvegablak és kábelelvezető. Mindkét kameratípusnál találkozhatunk esztétikus, formatervezett kialakítású megoldásokkal is.
Kameraházak kiviteli forma szerinti csoportosítása
| Megnevezés | Leírás | Típusai | Felhasználási terület |
Konzolos kameraház  |
A legkorábban kialakult és ma is használatban lévő kameraház változat. Anyaga lehet acél, alumínium, műanyag és szénszál is. | Hátulról szerelhető, előre billenthető, oldalt nyíló, patentzáras. Mindegyik kivitelben megtalálható a rejtett és nyitott kábelelvezetésű, fűthető és hűthető, valamint a magas IP védettségű változat egyaránt. | Általánosan és széles körben alkalmazható, szinte minden feladatra jó, ami nem igényli a kamera mozgatását. |
Mennyezeti kameraház |
Ez a kameraház változat biztosítja a legnagyobb védelmet a kamerák számára. | Mennyezetre szerelhető és álmennyezetbe süllyeszthető verziók. | Szűk folyosók, vagy előre meghatározott területek figyelése. |
Sarok kameraház  |
Kisméretű kamerák helyezhetők el ebben a háztípusban. | Sarkokban elhelyezve, közvetlenül a mennyezet alá szerelve, négyszögletes terek nagy látószögű megfigyelése. | |
Fix dome (dóm) kameraház |
Az összes kameraház típus közül ebben a házban mozoghat a legjobban az elhelyezett kamera, bár azt le kell szögezni, hogy a fix dome kamerák nem forognak. Maga a kameraház kisméretű. A színes búra szerepe a kamera beállításának álcázása. | Teljes gömb és fél gömb alakú típusok, vandálbiztos kivitelben is. | Elsősorban mennyezetre, vagy álmennyezetre szerelve esztétikus megjelenést biztosít. |
Álcázott kameraház  |
Célja a rejtett módú megfigyelés. | Különféle használati tárgyakba rejtett kamerák. Leggyakoribbak a füstérzékelőket, vagy passzív infra érzékelőket imitáló típusok. | Diszkrét vagy rejtett módon történő megfigyelés. |
Kameratartók, kamerakonzolok
Egy biztonsági kamerarendszer kiépítése során mindig figyelembe kell venni, hogy a kamerák rögzítése stabil és rezgésmentes legyen, és a kamerák képminőségére ne legyenek hatással se a közelben elhaladó nehéz gépjárművek, se az esetleges széllökések. Mindehhez masszív kameratartóra és a kameratartó stabil rögzítési módjára van szükség. A kameraházakhoz hasonlóan a kameratartók (kamerakonzolok) is változatos kialakításúak. A legfőbb csoportosítási szempont ebben az esetben is, hogy hova kerül felszerelésre a kamera és a tartószerkezete, vagyis kültérre vagy beltérre telepítik az adott rendszert. Kültéri kameratartók esetében több károsító hatással kell számolnunk: a környezeti hatások, az időjárás, a nap infravörös és ultraibolya sugarai mind-mind befolyásolják az anyag szerkezetét, illetve élettartamát. Utóbbi különösen a műanyagból készült tartókonzolokra van káros hatással – főként, ha az nem időtálló műanyagból készült –, hiszen az egyszerű elszíneződéstől kezdve akár az anyag összetöredezéséig is vezethet a károsodás.
A különbséget a kül- és beltéri kameratartók között azok nagysága, vonalvezetése, kialakítása jelenti. Ez abból fakad, hogy míg kültérre minden esetben kameraházakba kerülnek a kamerák, és emiatt a tartónak nagyobb súlyt kell elbírnia, addig a beltéri kameratartók esetében – ahol csak speciális esetekben kerül házba a kamera –, nincs szükség arra, hogy különösebb súlyokat tartson meg. Így egy lágyabb vonalvezetésű, kisebb méretű kameratartó is ellátja az ilyen jellegű feladatot. Mindkét kivitelben készül csőszerű üreges típus, ami lehetővé teszi, hogy a kamera vezetékeit az avatatlan szemek elől elrejtve lehessen elvezetni. Ennek legfőbb oka a szabotázsvédelem, hiszen maga a cső védi a kamera vezetékeit az elvágástól, másrészt esztétikusabb is.
A gyártók arra is ügyelnek, hogy a konzolok anyagukat tekintve is változatosak legyenek, így minden vásárlói igényt kielégíthessenek. Emiatt acélból, alumíniumból, műanyagból és szénszálas erősítésű anyagból egyaránt találhatunk az elvárásoknak megfelelő kameratartót.
Kameraforgatók és -mozgatók
Pásztázók és forgózsámolyok
Egy fixen beállított kamera sok esetben nem képes kellő védelmet nyújtani, ami adódhat abból, hogy nagy területeket kell megfigyelni, azonosítani kell az adott területen feltűnő személyeket, járműveket, esetleg ugyanezeket mozgás közben követni. A fix kamera ezekre már nem képes, ezért fejlesztették ki azokat a kameramozgatókat, amelyek segítségével a kamerák vízszintesen, illetve függőlegesen is mozgathatóvá váltak. A kameramozgatók működtetését valamilyen szervomotor vagy léptetőmotor végzi, és vezérlésük többnyire kábelen keresztül, távvezérléssel valósul meg. A távvezérlés – kezelőszemélyzet segítségével – manuálisan és automatikusan is megoldható. Tápellátásuk 12V DC, 24 V AC vagy 230V AC feszültségről történik. A távvezérlő helyiségből a tápellátáson kívül a kamaramozgatóhoz kell juttatni a vezérlő jeleket és a kamera videójeleit is. A kamaramozgatás általában nem körbeforgással történik. Léteznek ugyan ilyen típusok is, de a kábelezés kialakítása többnyire csak két végállás közötti mozgatást tesz lehetővé.
Kameramozgatók
Egy tengely körül elforduló (Pan only) mozgatók:
- csak egy síkban, a függőleges tengely körül mozgathatóak
- elnevezése scanner vagy pásztázó
- kültéri és beltéri kivitel egyaránt létezik (különbség az IP fokozatban van)
- maximális szögelfordulás: 350-355º
- maximális szögelfordulási sebesség: 5-7º/másodperc
- 90º-ban dönthető fejegység (nem távvezérelhetően)
- hátránya: mozgó objektumok követésére nem alkalmas
- „autopan” funkció: két végállás közötti folyamatos pásztázási lehetőség, vízszintes irányban
Két tengely körül elforduló (Pan-Tilt) mozgatók:
- két síkban, a függőleges és vízszintes tengely körül is mozgathatóak (bólintó mozgásra is képes)
- elnevezése „pan/tilt” vagy forgózsámoly
- ha a kamerákat ellátják távolról vezérelhető zoomolható objektívvel, akkor használják a pan/tilt/zoom (PTZ) elnevezést
- kültéri és beltéri kivitel egyaránt létezik (különbség az IP fokozatban van)
- maximális szögelfordulási sebesség: 7-9º/másodperc
- a bólintás sebessége 4-6º/másodperc
- három fő kategóriája van: nehéz mozgatók (35 kg feletti terhelhetőség), közepes mozgatók (10-35 kg közötti terhelhetőség), könnyű mozgatók (10 kg alatti terhelhetőség)
- két jellemző konstrukciója van: a felső szerelőlapos kivitelnél a kamera elhelyezésére szolgáló szerelőlap átíveli a forgatószerkezetet, az aszimmetrikus szerelőlapú kivitelnél a kamerát tartó lap a forgatószerkezet mellett forog
Speed dome kamerák
A speed dome, vagyis a gyors dómkamerák sajátos kialakításuk miatt nem igazán illeszthetők be a kameramozgatók hagyományos csoportosításába. Ennél a típusnál ugyanis a kamera nem egy olyan önálló egységet képez, amit rászerelnek egy mozgató mechanizmusra, hanem a kamera szervesen egybeépül a mozgató egységgel. Rendelkezik mindazon funkciókkal, amik a hagyományos pan/tilt/zoom kameramozgató esetén megtalálhatóak. Számos paraméterében messze meghaladja a forgózsámolyos szerkezetek lehetőségeit. Jóval nagyobb mind a forgási, mind a bólintási sebessége és jellemzően körbeforgatható. Piaci elterjedését jól jellemzi, hogy ma már a PTZ kamera elnevezést a videotechnikai szakemberek is többnyire a speed dome kamerával párosítják. A speed dome kamerák részletesebb jellemzőit a Kameratípusok menüpontban ismertetjük.
Minden jog fenntartva. Copyright © Oktel Kft. 1998-2018