A térfigyelő kamera megnevezés elsősorban a városokban és más településeken a térfigyelő rendszer részeként felszerelt biztonságtechnikai kamerát jelenti. Tágabb – főleg köznapi – értelemben viszont bármilyen kültéren felszerelt analóg kamera, vagy IP kamera esetén is ezt az elnevezést használják.
A közterületek megfigyelése az adott területen található közterületi értékek, a magántulajdon és a közbiztonság védelmét szolgálja. A térfigyelő kamerák a rendőri jelenlétet nem pótolják, de a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében meghatározó szerepet töltenek be.
Hatástanulmány a szekszárdi térfigyelő rendszerről
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013-ban döntött a közbiztonság növelésére szolgáló térfigyelő kamerarendszer kiépítéséről. A kivitelezéssel az Oktel Kft.-t és a Tarr Kft.-t bízták meg. A rendszer 12 megfigyelési pont 17 kameraképét közvetíti, IP alapú és optikai kábelen keresztül üzemel. A központ a Szekszárdi Városi Rendőrkapitányságon lett kialakítva, a felvételek itt és a Polgármesteri hivatalban is megtekinthetőek a közterület felügyelők által.
A közterület felügyelet kb. két év rendszerszerű működés után az alábbi tapasztalatokat fogalmazta meg (részlet a Közgyűlésnek benyújtott Tájékoztató a térfigyelő kamerarendszer működéséről c. dokumentumból):
„A jogsértő cselekmények számának csökkenése megfigyelhető a Találka téren, ahonnan a kamerák kihelyezése előtt
több lakossági bejelentés is érkezett az ott kéregető, közösségi normáktól kirívóan eltérő magatartásformákat (pl.: hangoskodás, ittas állapotban zaklató, illegális árusok) tanúsító személyekről.”
„A rendszer üzembe helyezése óta több esetben sikerült rongálások, köztisztasági szabálysértések elkövetőit azonosítani, így a szükséges intézkedések velük szemben megvalósíthatóak voltak. Összegzésként elmondható, hogy a kiépített térfigyelő kamerarendszer segíti a közterület-felügyeletet a hatékonyabb munkavégzésben.”
A fenti Tájékoztatóhoz mellékelt jelentés a Szekszárdi Rendőrkapitányságtól további fontos információkat tartalmaz:
„A jogkövető állampolgárok túlnyomó része, kb. 70-80% úgy nyilatkozott, hogy a térfigyelő rendszer nem zavarja, sőt növeli a biztonságérzetét.”
„Szakmai tapasztalat, hogy a térfigyelő rendszerek telepítésének eredmény nem a tettenérésben, elfogásban, hanem a jogsértések számának csökkenésében, visszatartó hatásában nyilvánul meg.”
„A kamerák által közvetített felvételek alapján a ráutaló magatartások kiszűrésével az adott helyszínre rendőri erőket tudtunk irányítani, így az esetleges jogsértéseket meg tudtuk akadályozni.”
A teljes dokumentum itt található: Tájékoztató a térfigyelő kamerarendszer működéséről.
Térfigyelő rendszert kizárólag a rendőrség és az önkormányzati közterület felügyelet üzemeltethet. A felvételek kezelése szigorú törvényi szabályozás szerint történik.
A térfigyelő kamerarendszerek méretük szerint szerteágazók lehetnek. Lefedhetnek egy-egy városrészt, egy települést vagy akár egy egész kistérséget is. A kameraszámokat tekintve a néhány kamerás rendszerektől a több tíz vagy akár több száz kamerás rendszerekig terjedhet a méretük. A rendszer által szolgáltatott képek minőségét alapvetően az alkalmazott kamerák befolyásolják. Az értékelhető kép biztosításához elengedhetetlen a kamera körültekintő kiválasztása. A kiválasztáskor fontos szempont a megfigyelendő közterület jellege, valamint az is, hogy van-e álladó kezelőszemélyzet a megfigyelési ponton.
IP kamerák a térfigyelésben
Napjaink korszerű térfigyelő rendszerei IP alapú videó rendszerek. A korábban alkalmazott analóg rendszerekkel szemben az IP rendszerek előnye, hogy az adatátviteli hálózat többcélú felhasználást tesz lehetővé, minőségromlás nélkül nagy távolságba továbbítható az IP kamerák képe, valamint nagy felbontású megapixeles kamerákat is támogat. Megapixel IP kamera alkalmazása esetén természetesen csak a kamera felbontásához illeszkedő megapixel objektív felhasználásával lehet jó minőségű képet biztosítani.
Az IP kamerák napjainkban MPEG-4 és/vagy a nagyobb kompressziós arányt biztosító H.264 kódolással rendelkeznek. A térfigyelő rendszerekben, ahol gyakran felmerülhet a végponti sávszélesség probléma, célszerű H.264 tömörítést használó kamerát alkalmazni. A kamerák sávszélesség-igénye nagymértékben függ a kamera felbontásától, az alkalmazott képsebességtől, az alkalmazott tömörítési módszertől és annak beállításaitól. Jellemzően a térfigyelőknél alkalmazott kamerák 0,5-5 Mbps sávszélességet igényelnek.
A térfigyelés kameratípusai
Azokban a térfigyelő rendszerekben, ahol állandó kezelőszemélyzet figyeli a monitorokat, jól alkalmazhatók a forgatható, zoom-olható speed dome kamerák. A körbefordulási, billentési és zoom-olási képességüknek köszönhetően nagy területek megfigyelésére alkalmazhatók, valamint mozgások, személyek követésére is lehetőség nyílik. Mindezekből adódóan térfigyelő rendszerek elemeként kiválóan hasznosíthatóak. Ezeket a kamerákat a térfigyelő központból rendszerint egy joystick-kal ellátott vezérlőpulton keresztül mozgatják. Ha a megfigyelt terület bármelyik részén valamilyen esemény történik, akkor azt emberi irányítással tartósan meg lehet figyelni, követni lehet személyek és járművek mozgását, illetve rá lehet zoom-olni a kívánt területekre.
Településekről ki- és bevezető utak, szűk utcák, kereszteződések forgalmának megfigyelésekor célszerű alkalmazni a fix objektívvel felszerelt box kamerákat. Ezek az eszközök egy előre beállított látószöggel figyelik az adott területet. Forgatni és zoom-olni nem lehet őket, ezért olyan rendszerekben használhatók jól, ahol nem áll rendelkezésre állandó kezelőszemélyzet. Mivel a szabadtéri elhelyezésű box kamerákat számos külső környezeti behatás érheti, ezért fűthető kameraházba kell szerelni őket. A változó fényviszonyok miatt autoíriszes objektívvel ellátott kamerákat kell alkalmazni.
Városi térfigyelő rendszerek esetén sajnos nem egy esetben találkozunk azzal, hogy kompakt kamerákat alkalmaznak. Az Oktel Kft. ezt szakmai szempontból nem tartja megfelelőnek.
Éjszakai üzemmód és rendszámfelismerés
A térfigyelők esetében a meghibásodás-mentes működésen túl fontos szempont, hogy a kamerák éjszaka is értékelhető képet szolgáltassanak. Megfelelő közvilágítás esetén jó minőségű éjszakai képek készíthetőek. Azokon a területeken, ahol a közvilágítás nem biztosít elegendő fényt a kamerák megfelelő működéséhez, ott célszerű a rendszert infravörös (IR) megvilágítókkal kiegészíteni.
A kamerák fényérzékenysége – ezáltal az éjszakai kép minősége – fordítottan arányos a kamerák felbontásával. Ez azt eredményezi, hogy a kisebb felbontású kamerák értékelhetőbb képeket készítenek éjszaka. Az általunk optimálisnak tartott IP kamera felbontások térvilágítástól függően: 1,3 megapixel és 2 megapixel. Ezeknek a kameráknak térfigyelés szempontjából ideálisnak számító felbontása kellő fényérzékenységgel párosul.
A térfigyelő rendszer kiegészíthető rendszámfelismerő és egyéb forgalomelemző megoldásokkal is. Ilyenkor komplex térfigyelő és járműfigyelő rendszerről beszélünk. A térfigyelő rendszerben az általánosan térfigyelésre használt kamera nem alkalmas megbízható rendszámolvasásra. Ennek oka alapvetően a megfigyelt terület különbségeiben és a kamera paramétereinek beállításában rejlik.
A rendszámolvasó kamerák kizárólag az utat figyelik, míg az általános térfigyelő kamera nagyobb terület megfigyelésére szolgál. A rendszámfigyelő kamerák rendszerint egy forgalmi sávot figyelnek, de megapixeles felbontású kamerákkal akár több forgalmi sáv is megfigyelhető. A rendszámolvasó kamerák nappal is és éjszaka is rövid záridőt (shutter) használnak. A rövid záridő miatt kiegészítő megvilágítás szükséges, ami infravörös (IR) sugárzóval biztosítható. Rendszámfelismerő szoftver alkalmazásával adatbázisba gyűjthetők az elhaladt járművek rendszámai. Ez lehetővé teszi a rendszám alapú felvétel-visszakeresést.
A kamerák elhelyezése
A kamerák elhelyezése rendszerint közterületi oszlopokon történik. Ezek lehetnek kizárólag a kamerák részére kialakított oszlopok vagy az áramszolgáltató villanyoszlopai. A tápellátás rendszerint az áramszolgáltató hálózatára történő rákötéssel kerül kialakításra, és ilyenkor a villamos bekötések erősáramú tervezésével is számolni kell. Ebben az esetben a villamos hálózatra történő bekötést az áramszolgáltató saját emberei végzik, az oszlopon is csak a szolgáltató engedélyével rendelkező villanyszerelők végezhetnek munkát. A kamera áramszolgáltatói oszlopra történő felkerülését akár hosszadalmas engedélyeztetési procedúra előzheti meg.
Adatátvitel
A térfigyelő rendszerek rendkívül fontos részét képezi az adatátviteli hálózat. A mai korszerű térfigyelő rendszerek IP alapú informatikai hálózatokra épülnek. Az IP hálózatok előnye az analóg átviteli megoldásokkal szemben, hogy költséghatékonyan kialakítható, könnyen bővíthető, integrálható, többcélú felhasználást tesz lehetővé, valamint magas szintű titkosítás valósítható meg. Egy városi térfigyelő rendszer esetében a kamerák és a megjelenítési hely távolsága több kilométer is lehet, tehát ez azt jelenti, hogy nagy távolságba kell a kamerák által szolgáltatott képet eljuttatni, nagy kiterjedésű informatikai hálózatot kell kiépíteni.
Az adatátvitelt kiszolgáló informatikai hálózat lehet vezetékes, vezeték nélküli, vagy ezek kombinációja. Az adatátvitel tervezése során figyelembe kell venni a település infrastrukturális lehetőségeit. Az IP alapú térfigyelő rendszerek esetében az adatátviteli hálózat kiépítési költségét jelentősen csökkentheti a már meglévő infrastruktúrák felhasználása, például a rendszer „ráültethető” az internetszolgáltató hálózatára.
Vezetékes adatátvitel esetében a jeltovábbítás optikai vagy rézkábelen történhet. A kábeles adatátvitel kialakítása városi környezetben rendkívül nehézkes és költséges lehet. Előnye a vezeték nélküli megoldásokkal szemben, hogy nagyobb sávszélességet biztosít, illetve a rendelkezésre állás is nagyobb.
Az optikai kábelek elektromágneses zavarral, elektromos kisülésekkel szemben érzéketlenek. Mivel az optikai kábel nem tartalmaz fémes elemeket, így a kábelt fogadó aktív eszközök villámvédelme is garantált. Az optikai szálakon ma már akár 10 Gbps átviteli sebesség is biztosítható. Az optikai kábelek kis csillapítása lehetővé teszi nagy távolságok áthidalását is erősítők beiktatása nélkül. Monomódusú kábelek alkalmazása esetén több 10 km is lehet az áthidalt távolság.
100 m távolságig alkalmazható a Cat5e vagy Cat6a rézkábeles átvitel. Ez 100 Mbps illetve 1 Gbps sávszélesség biztosítására alkalmas. A kis áthidalható távolság miatt csak kevés esetben használható a rögzítő és a kamera összekötésére.
A nagyobb távolságú rézkábeles kapcsolat koaxiális kábelezéssel és kábelmodem alkalmazásával biztosítható. Az átvitel közege a zártláncú, helyi műsorszórásra használt kábelhálózat. Viszonylag alacsony költségű rendszerkiépítést tesz lehetővé a meglévő kábeltelevíziós hálózaton keresztül történő adatátvitel kialakítása. A kameraoldali végpontok sebessége néhányszor 10 Mbps-ig terjedhet.
Szintén költséghatékony megvalósítást tesz lehetővé a vezeték nélküli IP alapú adatátviteli hálózat kiépítése. Előnye a vezetékes hálózatokkal szemben, hogy könnyebben telepíthető, viszont a telepítési helyek körültekintő megválasztását igényli. A mikrohullámú átvitel a végpontok között optikai rálátást igényel. A vezetékes megoldásokkal szemben kisebb sávszélesség biztosítására alkalmas (néhányszor 10 Mbps), és egy-egy mikrohullámú linken kevesebb kamerakép továbbítható, mint optikai átvitel esetén. A vezeték nélküli hálózatok építésénél a szóba jöhető szabad felhasználású frekvenciasáv a 2,4 GHz illetve az 5 GHz. Városi környezetben a 2,4 GHz-es frekvenciasáv nagymértékben telített, így nem alkalmas a magas rendelkezésre állású, zavarmentes kapcsolatot biztosító, nagy sávszélességet igénylő videó hálózat működtetésére. Az 5 GHz-es hálózatok optikai rálátás esetén nagy távolságok – esetenként akár 30-40 km – áthidalására is képesek. A szabad frekvenciahasználat miatt – szemben a kábeles megoldásokkal – nincs hosszadalmas engedélyeztetési procedúra.
Képrögzítés és megjelenítés
Az IP kamerák képeinek rögzítése hálózati videó rögzítő célhardverrel (NVR – Network Video Recorder) vagy PC alapú rögzítő szerverrel történik.
A térfigyelő központban a kamerák megjelenítését, valamint a rögzített képek visszajátszását kell biztosítani. A rendszer méretétől függően a térfigyelő központ lehet egy vagy több munkaállomásos is.
Nagy rendszerek esetén rendszerint a rögzítőhöz kapcsolódó kliens számítógépeken történik a megjelenítés. Kicsi, néhány kamerás rendszerek esetében közvetlenül a rögzítő gépen is megjeleníthetők a képek.
A megjelenítésre szolgáló képernyők száma is rendkívül tág határokon belül mozoghat. A legkisebb rendszerek esetében az 1-2 monitoros megjelenítés a legelterjedtebb, de nagy rendszerek esetén akár monitorfalas megoldások is alkalmazhatók.
A térfigyelő kamerák speciális alkalmazása
A térfigyelő kamerákat nem csak biztonságtechnikai célra, hanem szabadtéri események közvetítésére is lehet alkalmazni. Jó példa erre az Oktel Kft. kezdeményezése, ahol az évente megrendezésre kerülő Szekszárdi Szüreti Napokat, az interneten keresztül élőben közvetíti 2010 óta. Az esemény alkalmából Szekszárd főterein felszerelt 2 megapixeles (1600×1200) felbontású fix és speed dome kamerák élőképeit a rendezvény négy napja alatt több ezer internet-használó nézi meg, sőt kíséri figyelemmel. A viszonylag nagy sávszélességű internetkapcsolat lehetővé tette, hogy még a rendezvény érdekesebb eseményeit is – a kétszáz fős egyidejű nézőszám ellenére – akadásmentesen lehetett közvetíteni. Az akkor felszerelt kamerákból jelenleg egy kamera, mint nagyfelbontású webkamera továbbra is üzemel.
Minden jog fenntartva. Copyright © Oktel Kft. 1998-2018