A befúrható nyitásérzékelő csak egy fehér pontnak látszik.
Egy lakásriasztó legalapvetőbb funkciója, hogy távollétünkben védje otthonunkat. Sajnos egyre gyakoribbak a besurranásos lopások és a tulajdonos otthon tartózkodása alatti betörések. Előfordul, hogy a hátsó ajtón, garázson, kerten keresztül vagy épp éjszaka, miközben a család otthon alszik, a rablók behatolnak az épületbe, és nem egyszer meglepő precizitással választják ki a legértékesebb táskákat, pénztárcákat, bankkártyákat, ékszereket.
A mai korszerű riasztóberendezések – megfelelő kialakítás esetén – képesek túlteljesíteni alapfeladatukat, és a védelmi funkciókat az otthon tartózkodásunk alatt is el tudják látni. Időben észlelik a behatolást, a sziréna működtetésével elriasztják a behatolót, és a jelzéseket elküldik a távfelügyeletre. Az ehhez szükséges megfelelő kialakítás a héjvédelem kiépítése, ami akár a vezetékes, akár a vezeték nélküli riasztók esetén is megvalósítható.
Héjvédelem
Az ajtó feletti nyitásérzékelő belesimul a környezetbe.Héjvédelem alkalmazásakor a védeni kívánt objektum nyílászáróin keresztül történő behatolást, vagy annak kísérletét érzékeljük a megfelelően megválasztott érzékelőkkel. Ezzel egy időben a térvédelemre szolgáló mozgásérzékelők kikapcsolhatók. Ilyen esetben a belső térben korlátozás nélkül mozoghatnak az ott tartózkodók, de a területre mégsem tudnak illetéktelenek úgy behatolni, hogy a riasztó azt ne jelezné. A héjvédelem lehetőséget ad arra, hogy az épület nyílászárói védelem alatt álljanak akkor is, amikor a család otthon alszik. A héjvédelem tipikus felhasználói körét a családi házak és a lakások jelentik. Eszközei a nyitásérzékelő, az infrasorompó, a vagyonvédelmi szúnyogháló és az üvegtörés érzékelő. Ezek az eszközök azonosak a felületvédelem alapvető eszközparkjával.
Nyitásérzékelő
A nyitásérzékelő felszerelése történhet ajtó-, ablak- és szúnyogháló keretre egyaránt. Nyitásérzékelőként régebben mikrokapcsolót is használtak, de ma már szinte kizárólag a hosszú élettartamú, korróziómentes reed relét alkalmazzák.
Infrasorompó
A nyílászárókat figyelő infrasorompók (vonali érzékelők) is általában a határoló falakra kerülnek. Ezeket általában a fal belső oldalán helyezik el, de lehet kívül is alkalmazni. Kültéri alkalmazás esetén több, egymás melletti kisebb helyiség nyílászáróinak védelme oldható meg egyetlen pár érzékelővel.
Vagyonvédelmi szúnyogháló
A vagyonvédelmi szúnyogháló ritkábban használt, de hatásos és célszerű héjvédelmi eszköz. Lényege, hogy egy szúnyoghálóba a gyártáskor fémszálakat fűznek, amely szálak beköthetők a riasztó védelmi körébe. Így a szúnyogháló kivágása esetén a fémszál megszakad, és riasztást okoz. Alapesetben a szúnyogháló keretét fixen rögzítik oly módon, hogy szerszámmal történő elmozdítása esetén a fémszál a betörésnél elszakadjon. Ha ez nem biztosítható, úgy a keretre nyitásérzékelőt is kell szerelni. Nemcsak fix, hanem nyitható kivitelű vagyonvédelmi szúnyoghálót is ki lehet alakítani.
Üvegtörés érzékelő
A héjvédelem gyakori eszköze az üvegtörés érzékelő. Az ablakra ragasztható piezó érzékelő alkalmazása már a múlté, manapság az üvegfelületek védelmére az akusztikus üvegtörés érzékelő a leginkább bevált eszköz.
Miben más a héjvédelem, mint a térvédelem?
Képes akkor is védelmet nyújtani, ha a belső terekben mozgás van.
Akusztikus üvegtörés érzékelő szétszedve.Képes jelezni már a betörés legkorábbi szakaszában.
Hátránya a fajlagosan – néha jelentősen – magasabb kiépítési költség, hiszen a héjvédelemhez minden ajtót és ablakot érzékelővel látnak el.
Hátránya az is, hogy fal- és tetőbontással történő behatolás esetén nem nyújt védelmet, továbbá a nyílászárók hagyományos felületvédelmi eszközökkel történő védelme általában nem éri el a térvédelmi eszközök (mozgásérzékelők) nyújtotta biztonság szintjét.
A tér- és a héjvédelem kombinálására a korszerű riasztók is lehetőséget adnak, hiszen élesítéskor kiválasztható, hogy otthon tartózkodás vagy távollét mellett kívánjuk élesíteni a rendszert. A megfelelő üzemmód kiválasztását a riasztó automatikusan is elvégezheti (lásd a következő fejezetben.).
Összességében elmondható, hogy a héjvédelem önmagában ritkán kerül alkalmazásra, szinte minden esetben a térvédelem kiegészítő védelmeként használják. Kiemelt biztonsági igény esetén mindezt kiegészítheti a személyvédelem, a tárgyvédelem és a kültéri védelem is.
Otthonélesítés vagy STAY üzemmód
A kezelőn a STAY üzemmód önálló nyomógombbal aktiválható. A STAY üzemmód alapja riasztóközpontok zóna kiiktatás funkciója. A kezelőegység segítségével lehetőség van általunk kiválasztott zónák érzékelőinek kiiktatására, azaz élesített állapotban ezeknek az érzékelőknek a jelzését figyelmen kívül hagyja a központ. Az érzékelők ugyanúgy működnek tovább, de a riasztó még élesített állapotban sem reagál az átmenetileg kiiktatott érzékelők jelzésére.
Maga az otthonélesítés üzemmód egy kis trükkel a kevésbé korszerű központokon is megvalósítható, amennyiben a központ legalább két partíció kezelésére képes. Ilyen esetben a térvédelem érzékelőit az egyik, a héjvédelem érzékelőit pedig a másik területbe szervezzük, és az üzemmódot a megfelelő terület élesítésével tudjuk megválasztani. Például az 1-es terület bekapcsolásával élesítjük a garázst és a földszinti héjvédelem érzékelőit, míg a 2-es terület bekapcsolásával a földszint és az emelet térvédelmi érzékelőit. Ekkor otthon tartózkodáskor csak az 1-es területet kell élesítenünk, míg a ház elhagyásakor az 1-es és 2-es területet is.
A kényelem kedvéért a zónakiiktatási funkciót továbbfejlesztették, hogy a kiiktatni kívánt zónák (melyeket előre megadunk a telepítés/programozás során) egyetlen funkciógomb segítségével (és esetleg kódbeütés mellett) egyszerre kiiktathatóak legyenek. (Az erre szolgáló gomb általában a GROUP BYPASS, a STAY vagy az INTERRIOR nevet kapja.)
További kényelmi funkció, hogy a riasztó központ képes önállóan kiválasztani a megfelelő élesítési módot. Ez azon alapul, hogy az épület elhagyásakor ki kell nyitnunk a bejárati ajtót, hogy kimenjünk rajta. A riasztó ilyenkor az élesítő kód beütése után megvizsgálja, hogy a kijárati késleltetés alatt történik-e ajtónyitás. Ha igen, akkor TELJES éles üzemmódban, ha nem, akkor STAY éles üzemmódban élesedik.
Példa az alap STAY üzemmód működésére
Földszintes házban kialakítjuk a héjvédelmet, amely minden ajtót és ablakot nyitásérzékelővel véd. Az épület védendő helyiségeiben mozgásérzékelőket szerelünk fel, melyek a rendszer – távollét melletti – védelmi szintjét biztosítják. Hazaérve a rendszert kikapcsoljuk, majd STAY üzemmódban élesítjük. Ez a korszerű rendszereknél kikapcsolás nélkül is átkapcsolható. Ettől a pillanattól kezdve az épületen belül szabadon mozoghatunk, miközben az épületbe történő bejutásra tett minden kísérletet a rendszer jelez.
A legújabb fejlesztések még nagyobb hangsúlyt fektetnek a vagyonvédelem folyamatosságára, ezért a STAY üzemmódot alapul véve további lehetőségeket is kínálnak.
Az egyik ilyen lehetőség a SLEEP (alvó éles) üzemmód, amely nem más, mint egy második otthon tartózkodó üzemmód. Ezzel az épület védett részeinek be-/vagy kikapcsolt állapotát több lépcsőben is meghatározhatjuk, de alapvetően aszerint a séma szerint, hogy a védelem erőssége így alakul: KIKAPCSOLT → STAY → SLEEP → TELJES-en éles.
Példa a SLEEP üzemmód működésére
Ha egy épületben kialakítjuk mind a STAY, mind a SLEEP üzemmódot, akkor megoldható, hogy a család hazaérve a TELJES-en élesített riasztót KIKAPCSOL-ja, majd amint a garázsból bementek az épületbe, a rendszert STAY üzemmódba kapcsolják. Ezzel már biztosítják a garázs (és esetleg egyéb épületrészek) védelmét. Este, mikor a család az emeletre megy aludni, a rendszert SLEEP üzemmódba állítják. Ily módon mind a garázs, mind a földszint védve van, miközben az emeleti érzékelőket nem figyeli a rendszer, ott a család szabadon mozoghat.
Szélsőséges, de nem haszontalan lehetőség a STAY-D üzemmód, amely önmagában nem jelent élesítési módot, csak egy kiegészítő üzemmódot. Többféle megvalósítása lehet, de alapvető feladata, hogy az épületet 24 órában védje azzal, hogy a rendszert „nem engedi” kikapcsolni, pontosabban fogalmazva nem engedi teljesen kikapcsolni.
Példa a STAY-D üzemmód működésére
Az előző példát folytatva: mikor a család hazatér, a kezelőn beütve a kódot az nem KIKAPCSOLT, hanem STAY állapotba fog váltani, így gyakorlatilag nem tudják elfelejteni a rendszert bekapcsolni, nincs több besurranásos lopás, és szinte alig jár több problémával a rendszer kezelése. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy a családtagoktól több figyelmet kíván (pl. minden ajtó vagy ablaknyitás esetén kód beütését kéri a rendszer – természetesen a megfelelő türelmi idővel). Ugyanakkor rövid időn belül megszokható a kezelés, és ha ez megtörtént, utána már igazi 24 órás biztonságban érezheti magát a család.
Ekkor csak STAY, SLEEP és TELJES élesítés üzemmódokat választhatunk. A STAY-D üzemmód kikapcsolása után visszakapjuk a 4. élesítési módot (KIKAPCSOLT rendszer).
További lehetőségeket is támogatnak a korszerű rendszerek, melyeket magunk és értékeink szolgálatába állíthatunk. Például a gyakran nyitva felejtett(motoros működésű garázskaput a riasztó központ adott idő után vagy minden nap ugyanakkor be tudja zárni, ezzel biztosítva, hogy az éjszakára nyitva felejtett garázsból ne tűnjenek el értékek.
Ezek a lehetőségek az eszközök telepítési helyének megfelelő kiválasztásával, a felszerelendő eszközök számának és típusának megválasztásával végül pedig a helyszíni programozás során kerülnek kialakításra.
