Riasztók karbantartása

Így néz ki egy rendszeresen karbantartott riasztóközpont.

A riasztórendszerek üzembiztos működése egyaránt érdeke a felhasználónak és a telepítőnek. Bár a manapság használt eszközök jó minőségűek és alapvetően üzembiztosak, az idő múlása és a környezet káros hatásai ezeken is nyomot hagynak. Ebből adódóan olyan változások is lezajlanak az elektronikus alkatrészekben, amelyek bizonytalanná tehetik a rendszer működését. Ezek az elváltozások a laikusok számára észrevétlenek maradhatnak, de a karbantartó szakembereknek beazonosíthatóak.

Karbantartásnak nevezzük a behatolásjelző rendszerek rendszeres: negyed-, félévente esetleg évente elvégzett felülvizsgálatát. Ügyfeleink a rendszer telepítésekor nyilatkoznak arról, hogy igénybe veszik-e ezt a szolgáltatást, ha igen, akkor karbantartási szerződést kötünk. Természetesen a karbantartási szerződés később is megköthető. A karbantartás magába foglalja az egész rendszer általános felülvizsgálatát, az egyes alkotóelemek ellenőrzését, a működést károsan befolyásoló tényezők kiküszöbölését, a meghibásodott eszközök cseréjét, szükség esetén javaslattételt a rendszer fejlesztésére, felújítására, esetleges bővítésére.

Két karbantartás között a riasztórendszer megfelelően működik – statisztikai szempontból. A valóságban azonban nem minden esetben van így. Számolni kell ugyanis azzal a ténnyel, hogy az elektronikus alkatrészek öregedése folytán felléphetnek olyan meghibásodások, amelyek a karbantartás során még nem észlelhetőek. Néhány alapszintű ellenőrzési feladatot az ügyfelek maguk is elvégezhetnek. Tesztriasztással például lepróbálható a sziréna működése; sétateszttel ellenőrizhetőek a mozgásérzékelők; rádiós érzékelők esetében elvégezhető az időszakos elemcsere, amelyre a kezelő hívja fel a figyelmet. A távfelügyeletre kötött ügyfelek még egyszerűbben tesztelhetik a riasztórendszerüket, hiszen távfelügyeletünk folyamatosan képes regisztrálni a riasztóberendezések hibajelzéseit, szükség esetén távdiagnosztikával is segítjük a hibák kijavítását. Bár bizonyos funkciók és eszközök ellenőrzését a felhasználó valóban nem tudná elvégezni, tapasztalatunk szerint az egyszerű teszteket sem végzi el az ügyfelek többsége.

Karbantartási folyamat

A műszerészek a karbantartási folyamatot minden esetben az ügyféllel való időpont egyeztetéssel kezdik. Ezután következik a dokumentáció ellenőrzése: a javítási-karbantartási lap és az adatok áttekintése, illetve az akkumulátorok életkorának ellenőrzése. Amennyiben az előző karbantartás óta adódtak problémák a rendszer működésével, akkor a műszerészek begyűjtik az erre vonatkozó adatokat. Ehhez segítséget nyújt a távfelügyelet, hiszen a számítógépek adatbázisában visszakövethető a valós és téves riasztások, kezelési és egyéb hibák, áramszünetek és más események ideje és oka.

A karbantartás a továbbiakban az adott helyszínen zajlik. Először a műszerészek jelzik a távfelügyeletre, hogy az adott helyszínről rövidesen érkező jelzések nem valósak, hanem a karbantartás részét képezik, így intézkedést nem igényelnek. Ezt követően a műszerészek – nagyobb zónaszámú rendszerek esetén – kikötik a kül- és beltéri szirénát, hogy a hosszan tartó szirénázások ne zavarják feleslegesen a környéken tartózkodókat. Ezután megtörténik a központ szükség szerinti műszeres mérése.

Az egyes műszaki hibákat a műszerészek a helyszínen kielemzik, majd elhárítják annak okát vagy okait. Ellenőrzik, hogy a téves riasztásokat nem az ügyfél figyelmetlensége okozza-e, ha igen, akkor szaktanáccsal segítik a felhasználót, hogy ezeket a kiváltó okokat megszüntesse. A hibák okai gyakran teljesen egyszerű dolgok: lógó vagy lebegő dekorációk, szobanövények, melyek az infra látóterébe kerülnek; rossz nyílászárók, melyek huzatot okoznak; állatok jutnak be a védett helyiségbe és hasonlók.

Ezért is fontos a helyszíni szemrevételezés, amikor a szakember felméri a riasztóberendezés eszközeinek a környezetét és észleli az egyből szembetűnő hibákat: nem került-e akadály az érzékelők látókörébe, például lakásátrendezés következtében; nincs-e lefestett üvegtörés érzékelő; lefestett vagy eltakart füstérzékelő; nem sérült-e vagy rozsdás a kültéri sziréna stb. Ezt követően történik az egyes eszközök ellenőrzése. Miután a riasztórendszert beélesítik, szükség szerint lepróbálják a zónákat és a partíciókat, ellenőrizve az érzékelők megfelelő működését. Nagyobb rendszereknél az összes érzékelő lepróbálása általában csak éves szinten történik meg.

Az eszközök karbantartása

A műszerészek a helyi riasztás eszközeinek, pl. kültéri, beltéri hang- és fényjelzők működését a karbantartás során szirénateszttel próbálják le. Az akkumulátorokat cégünk legkésőbb négyévente cseréli. Amikor a műszerész javasolja az akkumulátor cserét, előfordul, hogy az ügyfél nem él a lehetőséggel. Mivel ez jelentősen csökkenti a rendszer üzembiztonságát, ezt az ügyfél felelősségére bízzuk és a karbantartási lapon dokumentáljuk. Az üvegtörés érzékelők működőképességét üvegtörés teszterrel, a mozgásérzékelőkét sétateszttel ellenőrzik szakembereink. Az elszennyeződött burkolatú érzékelőket letisztítják. Ha az adott rendszernél van pánikjelző is, azokat is leteszteljük, hiszen a pánikjelzők megfelelő működése életet is menthet. Ez egyaránt vonatkozik a vezetékes és a mobil pánikkapcsolókra. Esetenként a mobil pánikjelző elemfeszültségét is ellenőrzik.

Amennyiben a riasztórendszer tűzjelző eszközöket is tartalmaz, a karbantartás során a kollégák a tűzzónák működőképességét leellenőrzik, és a füst- és hőérzékelőket is szükség szerint lepróbálják. Az érzékelőket olyan anyagok felhasználásával ellenőrzik, melyek a füst molekulaszerkezetéhez nagyon hasonlóak. Az elszennyeződött érzékelőket kitakarítják. Természetesen a minősített tűzjelző rendszerek karbantartására más előírások vonatkoznak (Tűzjelző karbantartás).

Az egyes eszközök próbája során a távfelügyeleti jelzésátvitel ellenőrzésére is sor kerül. Az eszközök ellenőrzése után a műszerészek a rendszert visszakapcsolják. Amennyiben a szirénák a karbantartás kezdetén ki voltak kötve, úgy a szirénákat visszakötik. Ilyenkor riasztás kiváltásával szirénatesztet is végeznek. Amikor a központot visszazárják, végignézik a zónákat és partíciókat, és amennyiben valamilyen hibajelzés marad, azt kitörlik. Ezután az előző karbantartás óta bekövetkezett esetleges változásokat egyeztetik az ügyféllel (adatok, értesítendő személyek stb), majd kitöltik a jegyzőkönyvet, melyet mindkét fél aláír. A karbantartás utolsó lépése a távfelügyeletre való bejelentkezés, jelezve ezzel a munkálatok végét.