A jelenleg hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ 5.0) szerint beépített tűzjelző berendezésnek nevezzük az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző berendezést. A tűzjelző rendszer központi eleme a tűzjelző központ és a vele általában egybeépített tápegység, amelyhez csatlakoznak a tűzjelző rendszer bemeneti és kimeneti eszközei. A bemeneti eszközöket elsősorban a különféle füstérzékelők, hőérzékelők, lángérzékelők és a kézi jeladók jelentik. Ezeknek a feladata a tűzjelzést a központba küldeni. Kimeneti eszközöknek a riasztó egységeket (hangjelzőket, fényjelzőket, másodkijelzőket) tekintjük, továbbá a tűzjelző központ vezérlőkimeneteit és kimeneti vezérlő moduljait, amelyek működtetik vagy vezérlik az automatikus tűzvédelmi berendezéseket (oltórendszereket, hő- és füstelvezető szerkezeteket, tűzgátló ajtókat stb.) és más gépészeti elemeket.
Amennyiben nem biztosított a tűzjelző rendszer állandó helyszíni felügyelete, úgy a tűzközpont elengedhetetlen kimeneti eszköze egy átjelző berendezés is. Ennek a tűz- és hibaátjelző berendezésnek a jelenleg hatályos törvény szerint két feladata van:
- 1. a tűzjelzést a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területileg illetékes fogadó központjába kell küldeni, ahol intézkednek az oltás megkezdéséről;
- 2. a tűzjelző berendezés hibajelzését egy távfelügyeleti állomásra kell küldeni, ahol intézkednek a szükséges felülvizsgálatról, javításról vagy karbantartásról.
A tűzjelző rendszert alkotó részegységeket általában réz alapú kábelezés köti össze egymással, illetve a tűzjelző központtal. A kiemelt fontosságú tűzvédelmi eszközök (pl. hang-és fényjelzők, gépi működtetésű hő- és füstelvezető berendezések) kábelezését a hatályos OTSZ szerint tűzálló kábelekkel, tűzálló tartószerkezetekkel és kiegészítőkkel kell kiépíteni, amelyek révén a tűzjelző rendszer még az épületben kialakult tűz lángfázisában is meghatározott ideig működőképes marad. Mindemellett egyre több gyártó kínálatában jelennek meg a vezeték nélküli kivitelű tűzjelző rendszerek is, ahol a kábelezés szerepét a rádiókapcsolat veszi át.
A továbbiakban tekintsük át a tűzjelző rendszer felépítését, alkotóelemeinek feladatait és csoportosítását, valamint főbb jellemzőit.
Tűzjelző központ
A tűzjelző központ funkciói
A tűzjelző rendszert a tűzjelző központ határozza meg. A különböző típusú, fejlettségű, méretű központok természetesen tudásban is különböznek, de az alábbi alapfeladatok azonosak:
- Fogadja a rácsatlakozó tűzérzékelők és/vagy kézi jeladók jelzéseit.
- Meghatározza, hogy a tűzjelző központba érkező jelek tűzriasztási állapotot jelentenek-e.
- Hang- és fényjelzéssel jelzi a tűzriasztási állapotot.
- Jelzi és azonosítja a tűzveszély helyét a tűzjelző központ kezelőszemélyzete számára.
- Regisztrálja a tűzriasztásokat és az érzékelők egyéb jelzéseit.
- Felügyeli a rendszer helyes működését és hiba (pl. vezetékszakadás, zárlat, tápellátási probléma) esetén hallható és látható jelzést ad.
- Vezérli a tűzvédelmi berendezéseket és rendszereket (pl. automatikus oltó rendszer, füstelvezető berendezések).
- Állapotjelzést küld önmagáról.
- Riasztásjelzést küld tűzvédelmi távfelügyeletre, tűzoltósághoz, katasztrófavédelemhez.
A tűzjelző központ és a tűzjelző rendszer tápellátása
A tűzjelző központ tápellátását a jellemzően a tűzjelző központ elektronikáját is magába foglaló fémszekrényben elhelyezett tápegység oldja meg. Ez a 230V-os hálózatra csatlakozó és akkumulátorok segítségével minden esetben szünetmentes működést is biztosító tápegység adja a tűzjelző rendszer érzékelőinek, kézi jeladóinak és más elemeinek a tápellátását is. A tápegység 24V-os kimeneti feszültséggel működteti a központot és a tűzjelző érzékelőket. Áramszünet esetén a tűzjelző központnak legalább 24 órán keresztül működőképesnek kell maradni, sőt még ezt követően is legalább 30 percig fenn kell tartania egy tűzriasztáskori állapot terhelését. A szünetmentes működést megfelelő kapacitású, AGM típusú zárt savas akkumulátorok biztosítják. Kisebb rendszerek esetén az evakuációs eszközöket (szirénák, fényjelzők, vészhangosítás) is a tűzjelző központ táplálja; kiterjedt tűzjelző rendszereknél a tűzjelző központ által vezérelt hang- és fényjelzőknek helyi tápellátást kell kiépíteni. A távfelügyeleti állomásra jelző eszközöknek és a tűzvédelmi vezérléseknek a tápellátását általában nem a tűzjelző központ adja.
A tűzjelző központok típusai
- Hagyományos tűzjelző központ
- Hagyományos, címezhető központ
- Analóg, címezhető (analóg intelligens) központ
Tűzérzékelők: füstérzékelők, hőérzékelők, lángérzékelők
A tűz keletkezését kísérő különféle jelenségek és tűzjellemzők észlelése és mérése során szerzett információk birtokában lehet beavatkozni a folyamatba és megelőzni a tűz továbbterjedését. A korai tűzjelzést biztosító legfontosabb mérhető tűzjellemzők: füst, hő, láng és gázok, amelyek az égés során szabadulnak fel. Az automata tűzérzékelő a tűzjelző rendszer eleme, amely egy vagy több tűzjellemző gyakori (esetleg folyamatos) mérésével, az adatok értékelésével képes a tűz „észlelésére” és ennek az információnak a központba történő továbbítására. A megfelelő tűzérzékelőt az adott helyiséghez, a helyiség funkciójához választjuk meg, annak érdekében, hogy korai szakaszban észleljük a tüzet, de elkerüljük a téves riasztásokat. Az érzékelőket több szempont alapján is csoportosíthatjuk.
Tűzjellemzők szerinti tűzérzékelő típusok
A tűzérzékelők csoportosítása leggyakrabban az észlelt tűzjellemző szerint történik. Az alábbiakban ezeket a csoportosításokat ismertetjük.
Füstérzékelő
Az épületek helyiségeiben kialakuló tüzek jelentős részénél már a tűz korai szakaszára is jellemző valamilyen mértékű füstképződés. A füstérzékelő az érzékelési térben jelentkező kisméretű lebegő anyagszemcsék megjelenésére reagál, de kialakítása révén a tűz okozta égéstermékeket a lehető legkorábban, jóval az erőteljesen gomolygó füst kialakulása előtt észleli. A működési elv és a felhasználási mód alapján többféle típusa is lehet:
- Optikai füstérzékelő, amely az infravörös sugárzás szóródása elvén működik. Jellemző fajtája a pontszerű optikai füstérzékelő.
- Lézeres optikai füstérzékelő, amely a lézersugárzás szóródása alapján működik. Jellemző fajtája a pontszerű lézeres optikai füstérzékelő.
- Optikai füstérzékelő, amely az infravörös sugárzás elnyelődése elvén érzékel. Jellemző fajtája a vonali füstérzékelő.
- Lézeres optikai füstérzékelő, amely a lézersugárzás elnyelődése alapján érzékel. Jellemző fajtája a lézeres vonali füstérzékelő.
- Ionizációs füstérzékelő, amely a füstérzékelő érzékelő kamrájában levő radioaktív izotóp által keltett ionizációs áramnak az égéstermékek megjelenésének hatására történő csökkenését érzékeli. Csak pontszerű kivitelben létezik.
- Aspirációs-, vagy más néven légbeszívásos füstérzékelő, amely az infravörös-, vagy a lézersugárzás szóródása elvén működik és mintavevő csőhálózatból, valamint a levegőt szívó és elemző központi egységből áll. A detektálás módja megegyezik a fényszóródás elvű optikai érzékelőével, azonban az érzékelőket a csőhálózaton lévő mintavevő lyukak helyettesítik.
- Légcsatorna füstérzékelő, amely egy speciális érzékelő házba épített pontszerű optikai füstérzékelőt tartalmaz. Feladata az épületek szellőző-, klíma- és fűtő rendszereinek légcsatornáiba kerülő, vagy abban keletkező füst jelzése.
| Előnye: | A legtöbb típus képes a parázsló és a lángoló fázisú tüzek, sőt a lézeres optikai füstérzékelő és az aspirációs füstérzékelő még a lappangó fázisú tüzek érzékelésére is. A helyiségtüzek többségénél alkalmazható úgy, hogy az érzékelőnek nem kell közvetlenül rálátnia a tűzre. Az aspirációs és a lézeres optikai füstérzékelő kivételével viszonylag alacsony áru eszköz. |
| Hátránya: | Működési elvéből adódóan valójában nem csak a füstöt érzékeli, hanem a füstszemcsékkel megegyező méretű por, pára és gőz miatt is beriaszthat. Csak beltérben használható. A lángoló fázisú tüzeket lassan, a fekete füstöt pedig gyengén érzékeli. A magas környezeti hőmérséklet is kizárja az alkalmazását. |
A füstérzékelő kamra így telik meg füsttel
A különböző tüzek által keltett füstrészecskék mérete három nagyságrendet is átfog (0,01-10µm), de a füstérzékelők – bár típustól függően különböző mértékben – képesek ezt a széles mérettartományt érzékelni. A hátrányait is figyelembe véve a füstérzékelő az egyik legmegbízhatóbb korai tűzjelzést kiváltó tűzérzékelő fajta és a beépített tűzjelző rendszereknél ezt alkalmazzák világszerte a legnagyobb arányban és mennyiségben.
Hőérzékelő
A hőérzékelő a felszerelés helyszínén a hőmérséklet szokványostól eltérő emelkedését érzékeli. Három típusa:
- hőmaximum, vagy más néven küszöbérték érzékelő,
- hősebesség érzékelő,
- kombinált hőmaximum és hősebesség érzékelő,
- hőérzékelő kábel, amelyet vonali hőérzékelőnek is nevezünk. Több altípusa is létezik az egyszerű olvadókábeltől kezdve a tűz keletkezési helyét is behatároló „intelligens” hőérzékelő kábelig.
| Előnye: | Ott is használható, ahol a zavaró környezeti hatások miatt más érzékelők nem szerelhetők fel. Ez a megfelelő érzékelő poros, korrozív, magas páratartalmú és magas léghőmérsékletű környezetben, illetve olyan helyiségekben, ahol a technológiából adódóan üzemszerűen jelen van a füst. |
| Hátránya: | Általában a tűz késői, kifejlett szakaszában jelez, amikor már jelentős a hőmérséklet emelkedés. Csak beltérben és a tűz közelében használható. A közvetlen napsugárzás és a gyorsan kialakuló gőzök téves riasztást okozhatnak. |
Lángérzékelő
A lángérzékelő elsősorban kültéri felhasználásra alkalmas, tűz lángja által keltett, emberi szemmel nem látható sugárzásokat érzékeli:
- ultraibolya (UV) lángérzékelő,
- infravörös (IR) lángérzékelő,
- kombinált ultraibolya-infravörös (UV-IR) lángérzékelő.
| Előnye: | Lángoló fázissal kezdődő tüzek gyors érzékelésére alkalmas (éghető folyadékok, üzemanyagok tüze). Kültéri tüzeket nagy távolságból is észlel, mert a szél vagy a közvetlen napsütés nem befolyásolja a működését. |
| Hátránya: | A láng nélküli és a takart tűzforrásokat nem észleli. Az általában használt hő- és füstérzékelőkhöz képest jelentősen, nagyságrendekkel drágább. |
Multiszenzor vagy kombinált tűzérzékelő
A multiszenzoros érzékelő már nem csak egy tűzjellemző egyféle, vagy kombinált érzékelése alapján működik, hanem több tűzjellemző együttes változása alapján érzékel. Közülük a leggyakoribb az optikai füstérzékelőnek a hőmaximum és hősebesség érzékelővel kombinált megoldása. Létezik olyan típus is, amelyet optikai füstérzékelő, hő-és hősebesség érzékelő, infravörös lángérzékelő és szén-monoxid (CO) érzékelő kombinációjával alakítottak ki.
| Előnye: | A három-négy tűzjellemzőt kombináltan érzékelő típusok képesek a teljes érzékelési spektrum lefedésére, valamint megfelelő mikroprocesszor és kiértékelő algoritmus alkalmazásával a téves tűzjelzések teljes kiszűrésére. Bár szén-monoxidot vagy egyéb gázt érzékelő önálló tűzérzékelőket a tűzjelző rendszereknél nem alkalmaznak, de a CO érzékelővel kombinált hő-, hősebesség- és füstérzékelő a tűz parázsló fázisát is képes észlelni. |
| Hátránya: | Minél több tűzjellemzőt képes érzékelni, annál drágább. Különösen a CO érzékelővel kombinált változat, amelyben a CO érzékelő cellák ráadásul korlátozott élettartamúak. |
Világszerte tendenciának tekinthető, hogy a multiszenzoros tűzérzékelők aránya fokozatosan nő a csak egy (vagy esetleg kettő) tűzjellemzőt érzékelő tűzérzékelőkhöz képest.
Érzékelési tér szerinti tűzérzékelő típusok
Az érzékelők térbeli működése, vagy az érzékelés geometriája alapján pontszerű és vonalszerű tűzérzékelőket különböztetünk meg.
- A pontszerű tűzérzékelő egy adott pont (jellemzően az érzékelő) környezetében jelentkező valamilyen tűzjellemzőt észlel. Címezhető tűzjelző rendszer esetén – az elhelyezés függvényében – akár a tűz keletkezési helye is behatárolható. A leggyakoribb alkalmazási fajtája a pontszerű optikai füstérzékelő és a pontszerű hőérzékelő.
- A többpontszerű tűzérzékelő több meghatározott pont környezetében érzékel valamilyen tűzjellemzőt. A legismertebb megjelenési fajtája az aspirációs füstérzékelő.
- A vonali vagy vonalszerű tűzérzékelő értelemszerűen egy meghatározott vonal mentén figyeli és érzékeli a kialakuló tűz valamely jellemzőjét. Jellemző alkalmazási fajtái a vonali füstérzékelő és a hőérzékelő kábel.
Jelfeldolgozási mód szerinti tűzérzékelő típusok
- A küszöbértéket figyelő tűzérzékelő egyszerűen azt figyeli, hogy a beállított szintet meghaladja-e a mért érték. Ha a tűz adott jellemzője meghatározott ideig átlépi ezt a szintet, akkor jelez.
- Változást vagy változási sebességet is mérhet a füstérzékelő. Ha a változás vagy annak gyorsasága adott idő alatt elér egy megadott szintet, a detektor jelez.
Állapotszám szerinti tűzérzékelő típusok
- Kétállapotú tűzérzékelő: csak normál állapotban (alapállapotban), vagy tűzérzékelési állapotban (riasztási állapotban) lehet, tulajdonképpen kapcsolóként működik. A hagyományos tűzjelző rendszerek jellemző típusa.
- Többállapotú tűzérzékelő: korlátozott számú, de kettőnél több állapotban lehet. Az előbbieken túl ilyen állapot lehet a hibaállapot is.
- Analóg tűzérzékelő: a tűzjellemző folyamatos mérésével a tűzjelző központ felé továbbított jele arányos a tűzjellemző szintjével. A címzett, analóg, intelligens tűzjelző rendszerek jellemző típusa.
Kézi jelzésadó
A kézi jelzésadó alkalmazása a legrégebbi elektromos tűzjelzési módszer, erről itt olvashat bővebben: A tűz és a tűzjelzés története. A többnyire az épületek folyosóin, menekülési útvonalain elhelyezett kézi jelzésadó a tűzjelző berendezés automata tűzérzékelőit egészíti ki. Alapvető feladata, hogy a tüzet észlelő embereknek közvetlen beavatkozással is legyen lehetőségük a tűzjelzésre, akár az automatikus hő- és füstérzékelőknél is gyorsabban és korábban. A kézi jelzésadó két fő típusa:
- Törőüveges, nem visszaállítható
- Műanyaglapos, visszaállítható
Hang- és fényjelző
A tűzjelző rendszer igen fontos elemét képezik a különböző hangjelző és fényjelző eszközök, amelyek az épületben tartózkodókat figyelmeztetik, hogy mielőbb hagyják el a területet. A leggyakoribb hangjelző eszközök a kültéri és beltéri szirénák. Bár az esetek többségében a sziréna hangja kellő figyelmeztető erővel bír, vannak olyan körülmények és helyszínek, ahol kiegészítő jelzésként a fényjelzésre is szükség van. Ilyen körülmény lehet a folyamatos nagy háttérzaj, vagy ilyen helyszín lehet egy kórház, színház vagy TV stúdió. Az épületek külső figyelmeztető jelzésére mindig fényjelzővel kombinált szirénát alkalmaznak.
A tűzjelző központ vezérlő kimenetei
A tűzjelző központba épített, vagy ahhoz csatlakozó vezérlő kimeneteken keresztül képes egy tűzjelző rendszer a szirénák, fényjelzők, különböző elektronikus bemenetű tűzvédelmi berendezések (automata oltórendszerek, szellőzőrendszerek, hő- és füstelvezető berendezések, felvonók és egyéb épületgépészeti berendezések) működtetetésére. A vezérlő kimenet típusa kétféle lehet:
- Felügyelt kimenet
- Nem felügyelt kimenet
A felügyelt kimenet azt jelenti, hogy a tűzközpont képes érzékelni és hibajelzésként megjeleníteni a kimenet zárlatát, vagy vezetékszakadását, a nem felügyelt kimenet esetén pedig erre nem képes.
Izolátorok vagy zárlatszakaszolók
A nagyszámú pontszerű tűzérzékelőt tartalmazó rendszereknél egy kábelszakasz vagy egy érzékelő zárlata működésképtelenné tehetné az egész tűzjelző rendszert. Ennek elkerülése érdekében építenek be a rendszerbe izolátorokat. Így csak a két izolátor közötti érzékelők működése esik ki, a rendszer többi része továbbra is biztosítja a tűzvédelmet. A zárlatszakaszoló a tűzérzékelőbe vagy annak aljzatába van beépítve.
Minden jog fenntartva. Copyright © Oktel Kft. 1998-2018