Aspirációs füstérzékelő

Az aspirációs füstérzékelő működési elve

Forrás: Wikipedia, kattintson a nagyobb képért
Forrás: Wikipedia, kattintson a nagyobb képért
Az aspiráció szó belélegzést jelent, ez mutatja is a működési elvét, más néven mintavételezős vagy füstszívásos érzékelőnek is nevezik.

A védett helyiség levegőjét egy ventilátor csöveken keresztül szívja be az érzékelő kamrájába. Ezt a kamrát tekintjük az aspirációs füstérzékelő központi vagy detektor egységének. Ehhez csatlakoznak a mintavevő csövek, amelyeken egyenletes távolságban furatok találhatók. A helyiség levegője a furatokon keresztül áramlik az érzékelő kamrájába. Az érzékelővel egybeépített ventilátor beszívja a levegőt a mintavevő csövekbe, majd egy levegőszűrőn keresztül az érzékelő központi egységébe. A központi egységben egy vagy több nagy érzékenységű optikai vagy lézer optikai füstérzékelő helyezkedik el, melyek kamráiba kerül a levegőminta. Onnan ismét a ventilátor segítségével áramlik tovább, vissza a szabad térbe.

Működési elvéből fakadóan az aspirációs érzékelő kiválóan működik ott is, ahol légmozgás zavarja a beltéri levegőt és befolyásolja a füst áramlását, mert a mintavételt segítő ventilátor közvetlenül beszívja a füstszemcséket tartalmazó levegőt.

Aspirációs rendszer szerkezete: 1. mintavételi pontok, 2. központi egység
Aspirációs rendszer szerkezete: 1. mintavételi pontok, 2. központi egység

Könnyen belátható, hogy a mintavételi ponttól az érzékelő kamrájáig megtett út alatt a füst levegővel keveredve felhígul. Így a központi egységet magas érzékenység jellemzi a korai érzékelés érdekében, ezért kifejezetten költségesek az aspirációs rendszerek. Az aspirációs füstérzékelő érzékenysége növelhető a mintavételi pontok, vagyis a furatok számának növelésével is.
Az aspirációs füstérzékelő egyik fontos jellemzője a mintavétel gyakorisága, ami lehet folyamatos vagy szakaszos. Másik meghatározója a központi egységhez csatlakozó csőhálózat mérete és szerkezete: egyetlen csőszakasz, elágazó vagy szerteágazó csőrendszer biztosítja a mintavételt. A csőhálózat szimmetrikus kialakítású kell legyen.

Aspirációs füstérzékelő rendszer központi egysége
Aspirációs füstérzékelő rendszer központi egysége
Aspirációs füstérzékelő rendszer központi egysége
Aspirációs füstérzékelő rendszer kezelője

Egy központi egységhez kapcsolódó csőhálózat megfeleltethető egy tűzjelzési zónának, azaz a mérések eredménye a hálózat egészére vonatkozik. Dugulás vagy bármilyen meghibásodás esetén a beépített nyomásfigyelő egység jelzi, hogy megváltoztak a nyomásviszonyok, tehát probléma lépett fel.

Ajánlott felhasználásai és felhasználási korlátai

Ajánlott felhasználási körülmények

  • extrém hideg környezet, pl. hűtőházak
  • extrém tisztaságú környezet, pl. műtők
  • esztétikai elvárások esetén, pl. műemléképületek
  • nagy belmagasságú terek, pl. raktárak, csarnokok
  • nagy érzékenységi igény esetén: szerverközpontok, hadi-, repülési-, atomerőművi vezérlőközpontok
  • légcsatorna füstérzékelőbe építve
  • ‘láthatatlan’ alkalmazási igény esetén, pl. börtöncellák

Felhasználást korlátozó körülmények

  • szabadtéren nem alkalmazható
  • füst nélküli tüzek érzékelésére nem alkalmas

Érdekességként néhány pillanatképet is bemutatunk az egyik aspirációs rendszerünk füsttel történő teszteléséről.

Beindul a füstképződés
Beindul a füstképződés
A füst felfelé terjed
A füst felfelé terjed
A fekete mintavevő csőhöz ér
A fekete mintavevő csőhöz ér

Minden jog fenntartva. Copyright © Oktel Kft. 1998-2018