Hangjelzők és fényjelzők
A tűzvédelem elsőrendű célja az életvédelem. Ezért tűzriasztáskor a helyszínén lévő személyek figyelmeztetése a legfontosabb feladat, amelyet akusztikusan (hanggal) és vizuálisan (látható információval) is biztosítani kell. Akusztikus eszközök a hangjelzők: a kültéri és beltéri szirénák, a vészcsengők, és a kiürítést segítő evakuációs hangosító rendszer (itt olvashat róla bővebben). Vizuális eszközök a fényjelzők, vészvillogók, feliratok, táblák.
A tűzvédelemben használt hang- és fényjelzők kivitelükben különböznek a riasztórendszerek hasonló eszközeitől, de alapelveikben megegyeznek. Itt olvashat a riasztó hang- és fényjelzőiről.
Az elektronikus tűzjelző rendszerhez tartozó legfontosabb kimeneti eszközök a hang- és fényjelzők, az alábbiakban ezeket ismertetjük. A jelenleg hatályos jogszabály idevonatkozó fejezetei az OTSZ 5.0 161. § (5) bekezdése és a 158. § (4).
Hangjelző
Felhasználási területtől függően különböző fajta hangjelzők léteznek. Általános felhasználásra kb. 105 dB hangerejűt használunk, alvásra szolgáló helyiségekben 75 és 95 dB közöttit. Nagyobb zajterhelésű közegben a hangjelzőt úgy kell megválasztani, hogy az alapzajnál legalább 5 dB-lel legyen erősebb a hangja. De milyen hangerősséget is jelez a dB?
| A helyiség jellemzői | Amit hallunk | Zajszint |
| Könyvtár, múzeum, szálloda, kórház | Kis zaj | 30-40 dB |
| Iroda, iskola, étterem, gépi anyagmozgatás, sportlétesítmény | Mérsékelt zaj | 50-60 dB |
| Gyártósor működése, garázs, élelmiszerüzlet, porszívózás | Hangos zaj | 70-80 dB |
| Szövőgyár, ipari gépek, turbinacsarnok | Nagyon hangos zaj | 90-100 dB |
| Rakétahajtómű, repülőgép felszállás, hangfal mellett | Süketítő zaj | 110-120 dB |
| Egészségkárosodás határa | 120 dB |
Hogyan mérjünk a hangot?
A hangforrás teljesítménye a watt (W), ami egy adott felületen merőlegesen átáramló hangenergiát jelöli. A hangerősség (hangintenzitás) ennek egységnyi felületre eső része, melynek mértékegysége W/m2. .
A hangnyomás is fontos jellemző, ami a hangrezgések által keltett változó értékű nyomást méri, mértékegysége a pascal (Pa).
Számunkra azonban ismerősebben cseng a decibel (dB), amely a Bell skála alapján fejezi ki a hangnyomás értékét. A decibel nem lineáris érték, nem hagyományos mértékegység, hanem két érték viszonya. A 0 dB tehát nem azt jelenti, hogy a nincs jel, hanem azt, hogy a két mért érték között nincs különbség. A viszonyítási szint a hallásküszöb (P0= 20 μPa), ehhez hasonlítjuk a kérdéses hangnyomás szintet: dB = 20 log (P / P0).
A hangcsillapítás
Köztudott, hogy a fül igen érzékeny, nagy dinamikát képes átfogni, és a hallás közel logaritmikus átvitelű. Ezzel számolni kell a tűzjelző rendszer tervezésekor is, figyelembe kell venni a hangcsillapítás jellemzőit.
A hangforrástól távolodva akadálymentes közegben is egyre gyengébb lesz a hang, méghozzá logaritmikus ütemben. Ez konkrétan azt jelenti, hogy minden 3 dB-es csökkenés nagyjából megkétszerezi a hangforrástól való távolságot, minden 3 dB-es növekedés pedig megfelezi azt. Máshogy fogalmazva: közelítve a hangforráshoz, a távolság megfelezésével rendre 3 dB-lel nő a hangnyomás.
| Hangerő dB | Relatív hangosság |
| 90 | 12,5% |
| 93 | 25% |
| 96 | 50% |
| 99 | 100% |
| 102 | 200% |
| 105 | 400% |
A hangjelzők telepítése
A hangjelzésnek valamennyi helyiségben, ahol emberek tartózkodhatnak, hallhatónak kell lennie a 65 dB-t vagy az alapzajt 5 dB-lel meghaladó hangerővel. A hangjelzők számát és elhelyezését úgy kell megválasztani, hogy ez a feltétel teljesüljön, de a hangjelzők közelében se okozzon egészségkárosodást, vagyis ne legyen 120 dB-nél erősebb a hang. A fájdalomküszöb 130-140 dB, magasabb az egészségkárosodást okozó 120 dB-nél, tehát hamarabb szenvedünk egészségkárosodást, mint hogy fájdalmat éreznénk. Célszerű több, halkabb hangjelzőt alkalmazni, mint kevés számú erőset.
Az épület falai jelentősen csillapítják a hangot, egy átlagos válaszfal és a csukott nyílászárók 10-20 dB-es csillapítást okoznak, míg a tartófalak, tűzgátló ajtók hangcsillapítását legalább 30 dB-nek kell venni. Az épület belső átalakítását vagy átrendezését követően ismét ellenőrizni kell a beltéri akusztikát, mindenhol megfelelően hallható-e hangjelzés.
A tűzjelző rendszer átadásánál rendszerint ellenőrzi is a hatóság a hangjelzés megfelelőségét. Adott esetben egy félreeső épületrészben elhelyezett mellékhelyiség, amihez kézmosó előtér és folyosó is tartozik, három ajtóval van elválasztva a felszerelt szirénától. Nem szabad elfelejteni, hogy a csukott ajtókon keresztül is elégséges hangszintet kell biztosítani.
A tűzjelző hangjelzésének megkülönböztethetősége érdekében a beltéri hangjelzők hangmintáját összehangolják, így a jelzés más típusú zajok esetén is jól hallható és felismerhető. A tűzriasztás hangja általában szaggatott, és jelzés idején más hangforrások automatikusan lekapcsolódnak, kivéve a evakuációs hangosító rendszer. A hangjelzés ideális frekvenciatartománya 500 és 1000 Hz között van, ettől csak akkor kell eltérni, ha az adott helyiség környezeti zaja ezzel megegyezik.
Kiegészítő hangjelzés
A tűzjelző központ kezelőszemélyzetének mindenki másnál korábban kell értesülnie a riasztásról. Ezért a központ üzemi állapotban csupán fényjelzéssel, de hiba- vagy tűzjelzés esetén fény- és hangjelzéssel is informálja a kezelőszemélyzetet a rendszer állapotáról, a riasztás fajtájáról, még a tűzszirénák riasztása előtt. Ez egy beépített hangjelzővel valósul meg, és tűzriasztásnál 60 dB, illetve hibajelzésnél 55 dB erősségű hangjelzést ad.
A hangjelzés ütemezése
A vészjelző hangjelzések késleltetésének két indoka lehet. Az egyik, hogy a téves jelzések ne okozzanak felesleges bizonytalanságot, ezért a hangriasztás előtt meg kell győződni arról, hogy a tűzközpont valódi veszélyt jelez. A másik ok az evakuálás optimális vezérlése különösen olyan nagyobb, összetett funkciójú létesítményekben, ahol az ott tartózkodók (vásárlók, nézők, látogatók, stb.) helyismerettel nem rendelkeznek és az épület kiürítését irányítani kell a pánikhangulat és a torlódások elkerülésével. Az evakuálást biztosító személyzetnek kell legkorábban értesülni a riasztásról, akik megkezdik az evakuálás előkészítését. A bent tartózkodókat szintenként vagy épületrészenként (tűzszakaszonként) értesíti a maximum 3 perccel késleltetett riasztás.
Fényjelző
A tűzvédelem hajnalán a hangjelzés volt a figyelmeztetés eszköze, a fényjelzés csak később, kiegészítő eszközként került alkalmazásra. Ma már természetesen szerves része a tűzjelző rendszereknek. Abban az esetben szükséges a telepítése, amikor és ahol a hangjelzés észlelése bizonytalan lehet.
- A folyamatos és erős (90 dB feletti) a háttérzaj a helyiségben, mindenképp indikálja a fényjelzők alkalmazását, különösen azért, mert a munkavédelmi követelmények előírják a fülvédő használatát ilyen környezetben.
- Másik jellemző telepítési előírás a csendet igénylő munkahelyiségek csoportjára vonatkozik, ide tartoznak például a tv- rádióstúdiók, mozik, színháztermek, valamint kórházi műtőhelyiségek.
- Harmadik fontos alkalmazási terület a halláskárosultak által lakott vagy használt helyiségek.
A tűzriasztásra szolgáló fényjelzők telepítésének szabályai:
- a fényjelzőknek épületen belül azonos színűnek kell lenni;
- a villanások frekvenciájának 0,5 és 2,0 Hz között kell lenni;
- jól látható helyre kell ezeket felszerelni mennyezetre vagy oldalfalra;
- figyelembe kell venni a környezeti megvilágítás erősségét.
Fényjelzés nem életvédelmi céllal
A tűzvédelmi rendszerek központi egységénél kötelezően elhelyezett fényforrás elengedhetetlen a központ kezelőszemélyzete számára. Célszerű szünetmentes világítással is kiegészíteni a munkakörnyezetet.
Fényjelzések segítik a riasztási helyszín beazonosítását is. A helyiséghez bejáratánál, általában az ajtó fölött helyezik el az ún. másodkijelzőket, ezeket nem tekintjük tűzriasztásra szolgáló eszközöknek.
Kombinált hang- és fényjelzők
Az épületen kívül szerelt jelzőberendezéseknek mindig kombinált hang- és fényjelzőknek kell lenniük. Beltérben is alkalmazhatóak kombinált jelzőeszközök, de nem kötelező jelleggel.
Minden jog fenntartva. Copyright © Oktel Kft. 1998-2018