Hőérzékelő

A pontszerű hőérzékelő

A hőérzékelő feladata, hogy a tűzjelző rendszerrel védett térben érzékelje a hőmérséklet szokásostól eltérő emelkedését. A tűzjelzés fejlődése során az első elektromos, tűzérzékelésre alkalmazott találmány épp a hőérzékelő volt. Ráadásul a felfedezése óta eltelt több mint 150 év ellenére még ma is alkalmazzák azt az ikerfém (bimetál) alapú működési elvet, ami az első hőérzékelő sajátossága volt. Magyarországon a második leggyakrabban alkalmazott tűzérzékelő – a füstérzékelők után. Az észlelt tűzjellemzők alapján a hőérzékelőknek három nagy csoportja van:

  • Hőmaximum, vagy más néven küszöbérték érzékelő
  • Hősebesség érzékelő
  • Kombinált hőmaximum és hősebesség érzékelő
 Hőérzékelő porvédő burkolattal
Hőérzékelő porvédő burkolattal
Külsőleg nem különbözik más érzékelőktől
Külsőleg nem különbözik más érzékelőktől
A hőérzékelő belső felépítése
A hőérzékelő belső felépítése

A hőmaximum érzékelő a védett tér hőmérsékletét méri és az előre megadott határérték átlépésekor jelez. Ez általában 58°-60°C vagy 78°-80°C, de léteznek ennél alacsonyabb és magasabb hőfokra beállított hőérzékelők is. A hősebesség érzékelő viszont akkor jelez, amikor a hőmérséklet emelkedés sebessége meghaladja a gyárilag beállított értéket (általában 8-12°C/perc). A hősebesség érzékelő működését arra alapozzák a tervezők, hogy egy épületben az általában alkalmazott fűtőberendezések nem képesek gyors hőmérséklet emelkedést előidézni, vagyis az ilyen mértékű hőnövekedést tűznek lehet tekinteni. A gyakorlatban leginkább a hőmaximum és a hősebesség érzékelő kombinált változatát részesítik előnyben a tervezők, ahol a két tűzjellemző érzékelése egy pontszerű tűzérzékelőn belül valósul meg.
Az érzékelési mód alapján több fajtáját ismerjük:

  • Ikerfémes vagy bimetálos hőérzékelő
  • Olvadó vagy wood fémes hőérzékelő
  • Termisztoros hőmaximum és hősebesség érzékelő

Ajánlott felhasználásai és felhasználási korlátai

Hőérzékelő belülről - szinte művészi
Hőérzékelő belülről – szinte művészi látvány

Ajánlott felhasználási körülmények:

  • ahol nagy hőnövekedéssel járó tűz alakulhat ki
  • üzemszerűen füstös környezet (pl. mélygarázs, kazánház, pékség)
  • poros, korrozív környezet
  • 60°C feletti üzemszerű környezeti hőmérséklet
  • 95-98% feletti relatív páratartalom vagy gőzképződés
  • alkoholtüzek, ha lángérzékelővel nem oldható meg a védelem
  • légcsatorna füstérzékelőkben történő alkalmazás

A felhasználást korlátozó körülmények:

  • parázsló, kis hőnövekedésű tüzek
  • menekülési utak védelme
  • nagy belmagasság
  • klímatizált terek védelme
  • ahol az érzékelők nem szerelhetők a mennyezetre

Minden jog fenntartva. Copyright © Oktel Kft. 1998-2018