Kézi jelzésadó

A kézi jelzésadó vagy kézi jeladó segítségével közvetlenül jelezheti a tüzet az észlelő személy. Ez sokszor gyorsabb lehet, mint az automata tűzérzékelők jelzése. A tűz keletkezési helyének közelében tartózkodó ember érzékszerveivel jóval korábban képes érzékelni a tűz jeleit (pl. a füstöt, a lángot, a hőt), mint a tűzérzékelő eszközök. Ilyenkor van szükség a kézi jelzésadóra, ami egyébként a legrégebbi elektromos tűzjelzési módszer.
Jelentőségét mutatja, hogy például az amerikai Boston városának utcáin – ahol a világon először alkalmazták a kézi jelzésadókat, – több mint 160 év elteltével is működnek ezek modernizált változatai. Ma szinte nem képzelhető el egy tűzjelző rendszer kézi jelzésadók nélkül.
A tűzjelző központok jelzőhurkaira akár önállóan, akár hő- és füstérzékelőkkel vegyesen szerelten is felfűzhetők. Az Oktel Kft. többször is telepített olyan speciális tűzjelző rendszert, amelyben a tűzjelzés lehetőségét csupán kézi jelzésadók biztosították.
A kézi jeladó létezik a hagyományos és az analóg, címezhető tűzjelző rendszerekhez kifejlesztett változatban is, két fő kivitelezési formája a törőüveges és a műanyaglapos megoldás.

Törőüveges kézi jelzésadó (nem visszaállítható)

A törőüveges kézi jelzésadó az eszköz előlapján elhelyezett, feliratozott üveglap betörésével vált ki jelzést. A legrégebbi változatoknál a törőüveg felületére egy vékony fém fóliaréteget vittek fel, ami az üveg betörésekor elszakadt és a jelzésadó áramkörének megszakításával okozott riasztást. Bizonyára sokan vannak még olyanok, akik jól emlékeznek a régi tűzjelző rendszereknél alkalmazott kör alakú, üvegbetöréses, kalapáccsal kombinált eszközökre. A közelmúltban és még ma is használt változatoknál az üveg betörése egy mikrokapcsolót működtet. Ezt a mikrokapcsolót normál állapotban a fedél üveglapjának éle tartja kikapcsolt állapotban. A gyártók a biztonsági szempontok figyelembe vételével az üvegtörés megkönnyítésére előkarcolást alkalmaznak, illetve az üveglap külső felületét vékony műanyag fóliával látják el. Ezekkel elkerülhető az ujj vagy a kéz sérülése és üvegszilánkok sem keletkeznek. A törőüveges megoldás előnye, hogy kisebb az esély a kézi jelzésadó véletlen beindítására, de hátránya, hogy minden jelzés után cserélni kell az üveget. A kézi jelzésadók működésének tesztelése az üveglap kivétele nélkül egy műanyag próbakulcs alkalmazásával egyszerűen elvégezhető.

Műanyaglapos kézi jelzésadó (visszaállítható)

A törőüveges megoldással szemben napjainkban sokkal kedveltebb a műanyaglapos kézi jelzésadó, mert kezelése kényelmes és alkalmazásával az eredeti állapot gyorsan visszaállítható. A kezelést megkönnyítő feliratozással vagy piktogramokkal ellátott műanyag lapka benyomása hozza működésbe az eszközt. A működésének tesztelésére, illetve a működés utáni alaphelyzetbe állítására egy speciális műanyag kulcs használható. Egyes típusoknál a kézi jelzésadó homlokfelületét egy átlátszó, felhajtható műanyag védőfedél is védi, így az eszköz működtetéséhez két műveletet kell végrehajtani, hogy a véletlen működtetéseket elkerüljük vagy legalábbis megnehezítsük.
A szándékos, rosszindulatú téves jelzések kiküszöbölése már nagyobb gondot jelent. Elsősorban oktatással, felvilágosítással érhető el, hogy mindenki tisztában legyen azzal, milyen folyamatok indulnak be egy téves tűzjelzés hatására is. Nem csak a tűzoltósági kivonulás jelenti a rendkívüli költséget, hanem a tűzjelző rendszer (az OTSZ 5.0 óta megkövetelt) teljes körű felülvizsgálata is, amelyet egy téves kézi jelzés után is el kell végeztetni.

Így működik a kézi jelzésadó Animáció: Oktel Kft. — Így működik a kézi jelzésadó. Animáció: Oktel Kft.

A kézi jelzésadó kivitele és elhelyezése

A felszerelési helyeknek jól láthatóknak és jól megközelíthetőknek kell lenniük. Annyi kézi jeladót kell alkalmazni, hogy egyetlen emberi tartózkodásra szolgáló helyiségtől se legyen 30 méternél távolabb. A tűzveszélyes technológiájú területek közelében további eszközök felszerelésére is szükség lehet. Ha a területen tartózkodók mozgásukban korlátozottak – mint például egy fekvőbetegeket ellátó kórház esetén –, a kézi jeladók megfelelő elérési távolságát az eszközök számának növelésével kell biztosítani. A felszerelés magassága 1,1-1,6 méter között lehet attól függően is, hogy az adott területen közlekedhetnek-e mozgáskorlátozott személyek.
A kézi jelzésadó lehet falon kívüli és falra szerelhető és gyártják IP67-es védettségű időjárásálló kivitelben is. Számos esetben LED kijelzővel is ellátják, ahol a LED villogása a normál üzemszerű állapotot jelzi és folyamatosan világít riasztási állapotban. Épületen belül – az OTSZ előírásainak megfelelően – a kézi jelzésadókat az épület minden szintjén a kiürítési- vagy menekülési útvonalakon, a szintek és az épületek kijáratainál helyezik el, úgy, hogy a használatukhoz ne kelljen a kiürítési irányoktól eltérni.

A kézi jelzésadó színe

Szinte nincs olyan ember, aki az épületekben elhelyezett, piros színű műanyag dobozokról ne tudná, hogy azok kézi tűzjelzésre szolgálnak. (Sajnos jó néhány téves tűzjelzés tapasztalata alapján kijelenthetjük, hogy minden figyelemfelhívó felirat és a véletlen működtetést gátló kialakítás ellenére vannak néhányan, akik számára ez a tény mégsem olyan nyilvánvaló.) De vajon mennyien tudják, hogy az épületekben a piros színű kézi jelzésadókkal azonos kivitelű, de a pirostól eltérő színű jelző eszközök mire szolgálnak. Nos, a sárga színű kézi jeladót az oltórendszereknél (sprinkler), a narancssárgát a hő- és füstelvezető rendszereknél, a zöldet a beléptető rendszereknél, valamint az automata kapuk és ajtók vésznyitásánál, a fehéret pedig egyéb vezérlési és jelzési célokra szokták alkalmazni.