Telepítési és átjelzési kötelezettség

A tűzjelző berendezés átjelzési kötelezettsége

A tűzjelző berendezések üzemeltetéséhez a legtöbb esetben hiba- és tűzjelzési átjelzési kötelezettség is járul. Fontos, hogy ezeket a jelzéseket megkülönböztessük: tűzjelzés vagy hibajelzés. Természetesen az előbbit kiemelt fontosságúként kell kezelni.

Állandó helyszíni felügyelet

Az állandó helyszíni felügyeletet a jogszabály szigorúan értelmezi: ha a tűzközpont ellenőrzésén kívül bármilyen más feladata van a személyzetnek, amelynek során el kell hagyni a kezelőegység helyszínét, akkor egy műszakban 2 főnek szükséges szolgálatot teljesíteni. Amennyiben a rendszer üzemeltetéséhez biztosított ez a fajta állandó helyszíni felügyelet, általában nem szükséges külső távfelügyeletre küldeni a jelzéseket. Három kivételt határoz meg a törvény, amikor állandó felügyelet esetén is kötelező kiépíteni az átjelzést: 30 m feletti legfelső szintű épületekben, fekvőbetegeket ellátó intézményekben és felszín alatti vasútvonal alagútjában, állomásain.
Az állandó helyszíni felügyelettel rendelkező, de átjelzés nélküli rendszerek jelzéseire a személyzet intézkedik: a tűzjelzésről értesíti a katasztrófavédelem területi kirendeltségét, a hibajelzésről pedig a tűzkarbantartásra szerződött szakvállalatot.

Állandó helyszíni felügyelet nélkül

Ha az állandó helyszíni felügyelet nem megoldható, akkor minden jelzés külső távfelügyeletre érkezik. A tűzjelzést kötelezően emberi közreműködés nélkül, automatikusan, biztonságos elektronikus kapcsolaton kell továbbítani a katasztrófavédelemhez. Ezt a felügyelt kapcsolatot a külső távfelügyeleti vagy tűzkarbantartó vállalkozás építi ki. A beérkező jelzésre a katasztrófavédelmi kirendeltség megindítja a tűzoltósági kivonulást, amelynek költségeit később érvényesíti az üzemeltető felé. Ha téves riasztásról van szó, le lehet mondani a tűzoltósági kivonulást, de erre mindössze két perc áll rendelkezésre.
Itt találhat bővebb információt és a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságok telefonszámait: Hogyan kell a téves tűzriasztást lemondani?
A hibajelzést a távfelügyelet diszpécserei fogadják, és az üzemeltetővel kötött szerződés alapján intézkednek.

Amennyiben az állandó helyszíni felügyelet vagy a távfelügyeletre való automatikus átjelzés megvalósításáról az üzemeltető nem gondoskodik, a tűzátjelzés hiánya százezer forinttól másfél millió forintig terjedő a hatósági bírságot von maga után.

Hol kötelező beépített tűzjelző berendezés telepítése?

Elöljáróban kis magyarázat a rövidítésekhez: a tűzveszélyességi osztályba sorolás az anyagok tekintetében megmaradt, de a létesítmények ötféle (A, B, C, D, E) tűzveszélyességi osztálya megszűnt, helyette kockázati egységek jelentek meg. Kockázati besorolás történhet:
– szintmagasság, befogadóképesség alapján
– menekülési képesség alapján
– tárolt anyagok veszélyessége alapján
– ipari technológiák veszélyessége alapján.

Tűzvédelmi kockázati osztályok
Tűzvédelmi kockázati osztályok

Az alábbiakban összefoglaljuk az OTSZ 5.0 alapján, hogy milyen rendeltetési típusú, méretű és kockázati osztályú épületben milyen fokú kötelezettségek adódnak a tűzjelző berendezésekkel kapcsolatban.
Ahol nem szerepel feltétel vagy kockázati osztály meghatározás, ott minden esetben kötelező a tűzjelző berendezés beépítése. Táblázatunkban csillaggal jelöltük a tűzoltó berendezések létesítési kötelezettségét.

Beépített tűzjelző berendezés telepítési kötelezettségei

Rendeltetés Feltétel Kockázati osztály
Szállás Kereskedelmi szálláshely, kollégium, diákszálló, munkásszálló, menekülésben korlátozott személyek lakóotthona 20 főnél több elhelyezett személy
Iroda, igazgatás Iroda, tárgyaló, bemutatóterem, pénzügyi szolgáltatás, posta 500 m2 felett NAK
1000 m2 felett AK
500 m2 felett KK
MK
Nevelés, oktatás Bölcsőde, óvoda, családi napközi otthon, iskola, főiskola, egyetem, felnőtt képzés 500 m2 felett AK, KK
MK
Menekülésben korlátozott személyek speciális oktatási intézménye
Egészségügy és szociális Háziorvosi és szakorvosi rendelő 500 m2 felett AK, KK
MK
Fekvőbeteg ellátás, kórház, klinika, szanatórium KK
100 férőhelynél több KK
MK
Fekvőbeteg ellátáshoz kapcsolódó műtő
Hitéleti Templom, zsinagóga, imaház KK, MK
Kulturális, művelődési, szórakoztató Színház, zene-színház, opera, hangverseny, balett, múzeum, képtár, könyvtár, kultúrház, közösségi ház, mozi 100 főnél nagyobb befogadóképesség AK
KK
1000 főnél nagyobb befogadóképesség KK
MK
8 m-nél magasabb színpad
Kényszertartózkodás Börtön, fegyház, pszichiátria 100 főnél több elhelyezett AK, KK, MK
Kereskedelmi, szolgáltató Áruház, üzlet, hipermarket, bevásárló központ, vendéglátóhely 1000 m2 felett AK, KK
4000 m2 felett KK
MK
Vásárcsarnok, fedett piac 4000 m2 felett KK, MK
Sport Sportcsarnok, uszoda, fedett jégpálya, fedett labdajáték pálya, edzőterem, stb. 4000 m2 felett NAK, AK
KK, MK
Közlekedés Közösségi és tömegközlekedési létesítmény közönségforgalmi terei (váróterem, pénztárak, stb.) 2000 m2 felett AK
1000 m2 felett KK
MK
Közforgalmú gyalogos aluljáróban lévő kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó zárt helyiség az aluljáróban lévő üzletek összesített alapterülete 500 m2 felett
Felszín alatti vasút közönségforgalmi, üzemi területek zárt terei
Közúti alagút 1000 m hosszúság felett
Gépjárműtárolás Zárt gépjármű tároló 60 gépjármű felett AK
30 gépjármű felett KK
15 gépjármű felett MK
Raktározás, tárolás Raktár (kivéve az ömlesztett mezőgazdasági tárolóhelyiséget és nyitott tárolókat) A megengedett tűzszakasz méret 50%-a felett AK
KK, MK
Ipari, mezőgazdasági rendeltetés Üzemi területek MK
A 3 kV-os és ennél nagyobb névleges feszültségű erőművi kapcsoló berendezés helyiségében, továbbá a 120 kV-os és nagyobb névleges feszültségű transzformátorok elhelyezésére szolgáló helyiségben
Egyéb Az épületek alatt kialakított üzemanyagtöltő állomás (a kútoszlop hatáskörzetében, valamit a töltőakna és dómakna veszélyességi övezetében)
Létfontosságú rendszerelem működéséhez szükséges informatikai, irányítási rendszerek számítógépközpontjának elhelyezésére szolgáló helyiségek

Minden jog fenntartva. Copyright © Oktel Kft. 1998-2018