Tűzjelző karbantartás

A tűzjelző karbantartás jelentősége

Üzemcsarnoki tűzjelző rendszer telepítése

A tűzjelző rendszer valódi működése akkor kezdődik, amikor Önök, megrendelők már túl vannak a terveztetés, a telepítés vagy már az engedélyeztetés fázisán is. A beüzemelés kezdetéig mi, a kivitelezők azon dolgoztunk, hogy tűzjelző rendszer megfelelően elássa a feladatát, úgy, hogy az Önök életét, munkáját ne zavarja, működése szinte észrevétlen legyen. De ez nem jelenti azt, hogy a továbbiakban semmi dolgunk nincs a tűzjelző rendszerrel, sőt: a hátralévő teljes élettartama alatt rendszeresen el kell végezni a karbantartást és a felülvizsgálatokat.

Ezek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen az egyik legnagyobb veszély, ha védettnek hisszük magunkat egy működésképtelen tűzjelző rendszer mellett. A tűzjelző rendszer legjobb próbája az éles helyzet, de ilyenkor azonnal és megbízhatóan kell működnie; már nincs lehetőség semmiféle hiba kijavítására. A hosszú távú megbízható működés tehát csak a rendszeres felülvizsgálatokkal és karbantartásokkal biztosítható.

A tűzjelző berendezést hatósági átadásakor több szempontból ellenőrzik. Egyrészt, hogy megfelel-e a rendszer a szabványoknak és előírásoknak, másrészt, hogy a terveknek megfelelően történt-e a kivitelezés, a megfelelő anyagokat, eszközöket építették-e be, és a legfontosabb szempont: tűz esetén megfelelően fog-e működni a rendszer. A kötelezően előírt tűzjelző rendszer kizárólag a hatósági engedély birtokában kezdheti meg működését. A hatósági engedélyhez nem kötött (pl. magánházban telepített tűzjelző rendszerek esetében a fenntartó számára nem kötelező, csak választható a karbantartás igénybevétele, ezt mi a kötelező karbantartásokhoz hasonló felelősséggel kezeljük). Optimális esetben 20 évig is zökkenőmentes üzemidőre számíthatunk, de a gyakorlatban általában hamarabb elavulnak az eszközök. A tűzjelző berendezések üzemszerű állapotban nem kikapcsolhatóak, kivéve a karbantartások és hibajavítások során alkalmazott átmeneti, részleges kiiktatásokat.

Felülvizsgálat körébe tartozik a tűzjelző rendszer eszközeinek, berendezéseinek működőképességi szempontból történő ellenőrzése, bevizsgálása, valamint a környezeti, személyi feltételek rendszeres ellenőrzése.
Karbantartásnak nevezzük azokat a tevékenységeket, melyekkel az adott tűzjelző berendezést, eszközt megfelelő, működőképes állapotban tartjuk. Ebbe a körbe tartoznak a szükséges tisztítások vagy a meghibásodások javításai.

Az átadás után a berendezés általában láthatatlanul és hallhatatlanul dolgozik, de az időközben bekövetkező változásokat és meghibásodásokat észlelni és javítani kell a rendszer működőképességének megőrzése céljából.
A tűzjelző rendszer felülvizsgálatának és karbantartásának további célja, hogy a téves jelzéseket a minimálisra szorítsuk. Minden gondosság ellenére bármelyik rendszernél előfordulhat bizonyos százalékban téves jelzés. Ezek időnként nagyon költséges következménnyel járnak: tűzoltósági vonulások, az épület szükségtelen kiürítése, áramtalanítása, üzemi tevékenységek leállítása és a mindezekből adódó tetemes anyagi kár. A karbantartással elkerülhetjük, hogy a gyakori téves jelzések hiteltelenné tegyék a tűzjelző berendezés riasztását.

Az új rendelkezések szerint minden létesítmény üzemeltetőjének feladata, hogy kijelöljön egy tűzvédelmi felelős személyt , aki felelősséggel tartozik a tűzvédelmi berendezés rendeltetésszerű használatáért, a karbantartásokért és felülvizsgálatokért. A tűzkarbantartó szakember lehet az üzemeltető alkalmazottja vagy a berendezést telepítő és a karbantartásra szerződött cég szakembere is. Cégünk fennállása óta szinte csak ezzel az utóbbi gyakorlattal találkoztunk. A karbantartás elvégzéséhez szükséges szakképesítésről a 26/2005. (V.28.) BM rendelet rendelkezik. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a tűzkarbantartó és a tűzvédelmi felelős személy feladatait, elsősorban azért, hogy ügyfeleinket segítsük az előírások útvesztőjében.

A tűzvédelmi felelős személy

A tűzjelző rendszer üzemeltetésének a része a napi és havi ellenőrzés, amelyet a tűzvédelmi felelős személy kötelessége elvégeztetni. Tűzvédelmi felelős személynek nevezik az üzemeltető által kijelölt személyt, aki ellenőrzi a tűzjelző rendszer megfelelő működését, megszünteti az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat, biztosítja a személyi, környezeti és műszaki feltételeket, továbbá kapcsolatot tart a tűzkarbantartóval. A tűzjelző rendszer üzemeltetésének a része a napi és havi ellenőrzés, amelyet a tűzvédelmi felelős személy kötelessége elvégeztetni.

Napi ellenőrzési feladatok:

az eseményjelzést bevezették-e az üzemeltetési naplóba, értesítették-e a karbantartót
előző hibajelzésre történt-e intézkedés
a tűzközpont minden állapotjelzője működik-e
a távfelügyeleti központtal való kapcsolat működik-e
hang- és fényjelzők, kijelzők működnek-e

A fentieken túl havi ellenőrzési feladatok:

az üzemeltetési naplót megfelelően vezetik-e
a felügyeletet ellátók képesítése megvan-e, részt vettek-e oktatáson
a nyomtatók rendelkeznek-e a megfelelő működési feltételekkel (papír, festékpatron), üzemkészek-e

Rendkívüli felülvizsgálatot kell kezdeményezni írásban:

Tűzeset után: a szerződött karbantartóval ellenőrizteti a tűz során esetleg sérült érzékelőket, eszközöket, kábeleket, szerelvényeket; minden hiányosságot, hibát feljegyez az üzemeltetési naplóba, melyek javításáról lehetőleg azonnal intézkedik.
Téves riasztás esetén: azonosítani kell a téves jelzést kiváltó okot, az eseményt fel kell jegyezni az üzemeltetési naplóba. Ha a kiváltó okot nem lehet pontosan meghatározni, akkor a jelzés idején az érzékelő környezetében fennálló viszonyokat (tevékenységek, események) kell feljegyezni és értesíteni kell a karbantartót
A rendszer meghibásodása esetén: meg kell határozni a meghibásodott területet, és a hiba kijavításáig fokozott személyi felügyeletet (tűzőrséget) kell biztosítani, az eseményt fel kell jegyezni az üzemeltetési naplóba, a hiba mielőbbi kijavításának érdekében értesíteni kell a szakképzett karbantartót.
A rendszer változtatása esetén: gondoskodnia kell arról, hogy átprogramozás, újra-parametrizálás esetén a szakképzett karbantartó a lehető legrövidebb időn belül újra ellenőrizze a tűzjelző működését.
Hosszú üzemszünet után: az éves felülvizsgálatnak megfelelő ellenőrzéseket el kell végeztetni és a munkák eredményéről jegyzőkönyvet kell kiállítani.
Új karbantartóval kötött szerződés esetén: az új karbantartó számára biztosítani kell a tűzjelző rendszerrel kapcsolatos minden szükséges dokumentációt (megvalósulási terv, üzemeltetési napló, a rendszer eszközeinek dokumentumai) és hozzáférési jogosultságot (jelszavak, kulcsok stb.) Ellenőriztetni kell, hogy a tűzjelző rendszer megfelel az aktuális előírásoknak (megfelelő-e az érzékelő lefedettség, mindenütt elegendő-e a hangerő, megfelelő-e a kábelezés minősége, stb.). A karbantartónak azt is vizsgálnia kell, hogy történtek-e olyan jellegű változások az épületben, a tárolt anyagokban, az alkalmazott technológiában a rendelkezésre álló dokumentumokhoz képest, amelyek a tűzjelző működését hátrányosan befolyásolhatnák. Az elvégzett ellenőrzésekről jegyzőkönyvet kell kiállítani.

Az tűzvédelmi felelős személy feladata karbantartáskor:

Gondoskodik arról, hogy a munkákat egy szerződött, szakképzett karbantartó végezze.
Biztosítja a karbantartó számára az optimális munkavégzés feltételeit.
Ellenőrzi, hogy a karbantartó a szükséges feladatokat, ellenőrzéseket elvégezte.
Végül igazolja és jegyzőkönyv alapján átveszi az elvégzett munkát.

A tűzkarbantartó

Jelenleg a tűzjelző rendszerek felülvizsgálatával és karbantartásával kapcsolatban az új OTSZ 5.0 XX. fejezet 127. pontja az irányadó. A rendeletek a karbantartások elvégzését szakképesítéshez kötik, amelynek részleteit a XVI/2003 BM rendelet tartalmazza. Fentiek alapján elmondható, hogy a szakképzett tűzkarbantartónak a felülvizsgálatok során a következő területeket kell ellenőriznie, valamint minden ellenőrzést és észlelt állapotot dokumentálnia:

a személyi feltételeket (a kezelőszemélyzet felkészültségét, az üzemeltetési napló vezetését, az állandó felügyelet meglétét);
a környezeti feltételeket (a létesítményben bekövetkezett építészeti vagy funkcionális változásokat, az érzékelők és jelzésadók megfelelően szabad helyzetét, az előírt feliratok kihelyezését, a téves jelzések lehetséges okait);
a műszaki feltételeket (valamennyi hibaállapotot, a tápegységet, a kezelőegységeket, hurkonként legalább egy érzékelő valamint a hang- és fényjelzők működését, a távfelügyelet felé menő átjelzést stb.)

A tűzjelző rendszer karbantartási módszereiről:

Szemrevételezéssel ellenőrizhető: a tűzjelző berendezés érzékelőinek sértetlensége, megfelelő helyzete (nincs-e takarásban), az elektromos csatlakozások épsége és a vezetékek szigetelése; a tűzjelző központ, a tartalék áramforrás kábeleinek megfelelő kötése. Mindig vizsgálni kell az eltéréseket: az elszíneződések, az oxidációs foltok, a páralecsapódások, a kormozódás és más szennyeződések veszélyeztetik-e a megfelelő működést.
Elektromos próbával a vezérléseket ellenőrizzük: a központi egység által küldött jelzések valóban beindítják-e a szükséges hang- és fényjelzést, a távfelügyeletre való átjelzést. A kézi jelzésadókat roncsolásmentes módon teszteljük.
Tesztelni kell az érzékelőket funkcionális és érzékenységvizsgálattal. A valódi tűzre jellemző füstöt imitálunk teszt aeroszollal. A gyártók számos segédeszközt kínálnak az ún. karbantartási készletben: pl 5-8 m-es magasságig alkalmazható teleszkópos karokkal is egyszerűsíthetjük, gyorsíthatjuk a karbantartási munkafolyamatot.
A felülvizsgálatok során gyakran a hatósági előírásokon túl a gyártók által meghatározott módszereket és eszközöket kell alkalmaznunk a teszteléskor, mert ellenkező esetben nem vállalnak felelősséget az adott eszköz üzembiztonságáért.

A tűzjelző berendezések rendszeres karbantartása során az előírások szerint évente egyszer minden érzékelőt ellenőrizni kell. Féléves karbantartás esetén értelemszerűen az érzékelők legalább felét, de valamennyi hurokban legalább egy érzékelőt ellenőrizni kell. A rendszeres karbantartási feladatok mellett a karbantartóknak ki kell javítani felmerült hibákat is.

Rendszeres tűzkarbantartási feladatok:

akkumulátorok ellenőrzése, előírt időszakonként történő cseréje;
érzékelők tisztítása, működésük ellenőrzése;
a vezérelt eszközök: hang- és fényjelzők, kijelzők, átjelzések ellenőrzése;
a megbízhatatlanul működő vagy hibás eszközök cseréje.

Az üzemeltetési naplóban rögzíteni kell:

a felülvizsgálat, karbantartás idejét;
a vizsgált részegységek felsorolását;
az elvégzett tevékenységeket;
a karbantartott (tisztított, javított, cserélt) részegységeket;
a tapasztalt állapotot;
a karbantartást végző személy adatait.

A tűzjelző központot és érzékelőket gyártók a fejlesztéseknél nem az egyre nagyobb érzékenységű, hanem az egyre stabilabban, téves jelzések nélkül működő rendszereket tekintik irányadónak. E törekvések ellenére is előfordulnak téves jelzések, melyek nem csak tetemes költséggel járó felesleges üzemkiesést és tűzoltósági vonulást okozhatnak, hanem hiteltelenné tehetik a rendszer jelzéseit a bent tartózkodók számára.

A rendszeres karbantartást általában féléves vagy egyéves gyakorisággal kell elvégezni, akadnak azonban kivételek. Azokat az eszközöket, amelyeket a környezeti szennyeződés jobban megvisel, gyakoribb karbantartást igényelnek. Ilyen például az aspirációs füstérzékelő, amely egy ventilátor segítségével juttatja a légtér levegőjét az érzékelő kamrájába. A ventilátor szűrője felfogja a szennyeződés-részecskéket, de az felhalmozódik és rontja az eszköz érzékenységét. Az ilyen érzékelőkkel rendelkező rendszerekhez kéthavonta szükséges karbantartót hívni.

Téves tűzjelzések okai és kezelésük

A téves tűzjelzéseket a felelős személynek fel kell jegyeznie az üzemeltetési naplóba: mikor, melyik érzékelő és miért jelzett, vagy ha nem derül ki egyértelműen, hogy mi okozta a jelzést, akkor a jelzés idején fennálló körülményeket is dokumentálni kell. A téves tűzjelzések leggyakoribb okai:

Bizonyos, nem kívánt környezeti jelenségek egy adott tűzjellemzőhöz hasonló hatásokat keltenek (pl. por, technológiai füst, gőz, kipufogó gázok, nagy légsebesség megtéveszti a füstérzékelőt).
Az érzékelő eszköz meghibásodása: üzemi körülmények (por-, páratartalom, elektromágneses zavarforrás), rongálás, elöregedés vagy gyártási hiba miatt.
A szennyeződés miatt bekövetkező téves tűzjelzés gyakori ott, ahol a szükségesnél ritkább vagy nem megfelelő a karbantartás.
A kézi jelzésadóval adott riasztás is lehet téves; indíthatják véletlenszerűen, jóindulatból vagy rosszindulatból szándékosan.

A tűzvédelmi felelős személy hatáskörébe tartozik a téves jelzések kezelése és kiküszöbölése az alábbi helyzetekben:

szerződött külső szervezetek által végzett munkák során keletkezett téves jelzések;
a technológia előírások megsértéséből származó téves jelzések;
a tűzjelző havi ellenőrzésekor a távfelügyelet értesítése hiányában keletkezett téves jelzések;
a szándékosan okozott téves jelzések.

Az összes többi esetben a szakképzett tűzkarbantartó beavatkozására is szükség van a téves jelzések megszüntetésére. Olyan esetek is elképzelhetők, amikor az üzemeltetési előírások, körülmények nem módosíthatók, így a karbantartónak kell megoldást találnia a problémára. A karbantartó által elvégzett beavatkozás bizonyos esetekben tervmódosítást vagy tervezői jóváhagyást igényelhet.